„Noszlopy Gáspár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Névpontosítás
20. sor:
== Élete ==
 
[[Pápa (település)|Pápán]] végzett jogi tanulmányok után [[1843]]-ban táblai jegyzőként állami szolgálatba lépett. [[1845]]-ben szerzett ügyvédi oklevelet. [[1846]]-tól [[Somogy vármegye]] marcaliMarcali kerületének szolgabírája volt. 1848 szeptemberétől a járás népfelkelőinek parancsnokává nevezték ki. Csapataival [[Josip Jelačić|Jellasics]] támadó seregének hátában tevékenykedett.
 
[[szeptember 26.|Szeptember 26-án]] [[Marcali]] határában hétszáz népfelkelő élén ártalmatlanná tett egy kétszáz horvát határőrből álló hadoszlopot. Miután a [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] során [[Laval Nugent]] [[Stájerország]]ból támadó csapatai elől [[Debrecen]]be menekült, bátyjával, [[Noszlopy Antal]]lal tervet dolgozott ki a Dél-Dunántúl felszabadítására. Miután [[Kossuth Lajos|Kossuth]] a tervet elfogadta, Noszlopy a [[tavaszi hadjárat]] megindulásakor visszatért a Dunántúlra, és [[május 1.|május 1-jén]] az általa szervezett népfelkelő csapat élén bevonult [[Kaposvár]]ra. A császári csapatok kiverése után honvéd őrnagyi rangban, Somogy és [[Tolna vármegye]] kormánybiztosaként megszervezte a Dél-Dunántúl védelmét. [[1849]] júliusában az egész Dél-Dunántúl teljhatalmú kormánybiztosává nevezték ki. Hiányosan felszerelt, mintegy háromezer fős csapatával gerillaharcot vívott az ismét támadó Nugent táborszernagy ellen, majd az orosz intervenció után harcolva [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] felé vonult vissza. Egységéből megszervezték a 127. zászlóaljat, Noszlopy azonban nem maradt a várban, hanem a [[Bakony]] vidékén szervezett gerillaharcra alkalmas csapatot.