„Trója” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam 80.98.79.25 (vita) szerkesztését (oldid: 20594630) Címke: Visszavonás |
||
1. sor:
{{egyért2|ókori településről|Trója (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|ókori településről|Trója (egyértelműsítő lap)}}nevet a ''Wilion''-ból ([[Kur (mitológia)|KUR]] <sup>[[Uru|URU]]</sup>''ú-i-lu-ši-ya''<ref>más előforduló alakok: KUR <sup>URU</sup>''ú-i-lu-uš-ya'', KUR <sup>URU</sup>''ú-i-lu-uš'', KUR <sup>URU</sup>''ú-i-lu'', <sup>URU</sup>''ú-i-lu-ša'', KUR <sup>URU</sup>''wi<sub>5</sub>-lu-ši-ya''</ref>, Wiluša → Wilwia → Ília-) származtatják (melyet [[digamma|digammával]] írtak), s a digamma kopott volna le idővel a különböző nyelvjárásokban, nyelvi változások során. Ezt a teóriát az ún. [[Alakszandusz-szerződés|Alakšandu szerződés]]<ref>[[II. Muvatallisz hettita király|II. Muwatalli]] hettita nagykirály és [[Alakszandusz|Alakšanduš]], Wiluša királya közötti szerződés</ref> ([[i. e. 13. század]]), egy írnoki pecsét [[luvi nyelv]]en és nevek, szokások<ref>Apolló tisztelete, mely eleve Kis-Ázsiában gyökerezik, ugyanúgy megjelenik Trójában kősztéléken, mint más hettita városokban</ref> elemzése támaszthatja alá. Wiluša első ismert uralkodója [[Kukunnisz|Kukkunniš]] volt, ennek utódja pedig Alakšanduš, majd őt [[Valmusz|Walmuš]] követte.▼
{{Világörökségi helyszín infobox
|név=Trója
|kép=Ruiny Troi RB.jpg
|képaláírás=Kép az ásatások helyszínéről
|ország=Törökország
|kategória=Kulturális világörökségi helyszínek
|típus=Kulturális helyszín
|kritériumok=II, III, VI
|év=1998
| pozíciós térkép = Törökország
}}
'''Trója''' ([[Görög nyelv|görögül]]: Τροία ''(Troia)'', valamint Ίλιον, ''Ilion''; [[hettita nyelv]]en ''Taruiša'', [[Latin nyelv|latinul]]: Troia, Ilium) a [[trójai háború]] legendás, központi szerepet játszó városa, melynek történetét [[Homérosz]] [[Iliasz]] című [[eposz]]ából ismerjük.
Trója ma [[Törökország]]ban az [[anatólia]]i Hisszarlikban (Hisarlık), [[Çanakkale (tartomány)|Çanakkale tartományban]] található, délnyugatra a [[Dardanellák]]tól, az Ida hegy lábánál. Török neve ''Truva''.
Később Trója helyén egy új '''Ilium'''-ot alapított [[Augustus római császár]]. A város egészen [[Konstantinápoly]] alapításáig virágzott, majd a [[Bizánci Birodalom|bizánci]] időkben lassú hanyatlásnak indult.
▲
== A legendák Trójája ==
5 ⟶ 23 sor:
[[Fájl:Troas.png|bélyegkép|200px|[[Troasz]] térképe]]
A trójaiak történetét legendákból ismerjük. A [[görög mitológia]] szerint a trójaiak az [[Anatólia|Anatóliában]] található [[Tróasz]] régió Trója nevű városának lakói voltak. A város híres volt gazdagságáról, melyet a kereskedelem biztosított, a drága kelméiről és erős falairól. A trójai uralkodó családot a legendás [[Zeusz]] és [[Élektra (Atlasz leánya)|Élektra]] fiától, [[Dardanosz (mitológia)|Dardanosztól]] eredeztetik. Dardanosz a görög mítoszok szerint Árkádiából, a római történetek szerint Itáliából származik, és Kis-Ázsiából, [[Szamothraké]] szigetéről érkezett Trójába, ahol feleségül vette Trója első királyának, [[Teukrosz]]nak lányait és megalapította Dardania városát (ahol később [[Aineiasz]] uralkodott). Halála után unokája, [[Trósz]] lett az uralkodó, aki saját maga után Tróasznak nevezte el a területet, lakóit pedig trójaiaknak. Fia, [[Iliosz]] alapította Ilion (Trója) városát, melyet magáról nevezett el. Zeusz Iliosznak adományozta a [[Palladión]]t, [[Athéné]] csodatévő szobrát, mely biztosította a város biztonságát. A város falait a legenda szerint [[Poszeidón]], a tenger istene, és [[Apollón]] építette [[Laomedón]] király (Iliusz fia) idején. A történet szerint Laomedón nem akarta kifizetni a munkát, ezért Poszeidón vízzel árasztotta el a területet és követelte, hogy a király áldozza fel lányát, [[Hészioné]]t egy tengeri szörnynek. A területen [[Apollón]] akaratából [[pestis]] pusztított és ragadott magával sokakat.
A [[trójai háború]] előtt egy generációval [[Héraklész]] elfoglalta Tróját, megölte [[Laomedón]]t és fiait, [[Priamosz]] kivételével. Priamosz király lett; uralkodása idején a [[mükéné]]i görögök foglalták el a várost az i. e. 1193-1183 között dúló trójai háborúban. Priamoszt általában egy [[ékírás]]ból ismert luvi (vagy talán lük) személynévvel, ''Pariyamuwaš''-szal azonosítják.<ref>[http://www.arts.u-szeged.hu/nydi/lingdok5/simon_zs.pdf Simon Zsolt: Milyen nyelven beszéltek Trója VI. városában?]</ref>
Kis-Ázsiában a trójai uralmat a héraklidák dinasztiája követte, melynek központja [[Szardeisz]]ben volt, királyai pedig 505 évig uralkodtak egészen Kandaulész idejéig. Kis-Ázsiába később bevonultak az [[Iónia|iónok]], [[Kimméria|kimmérek]], [[Phrügia|frígek]], [[milétosz]]iak és a [[Lüdia|lüdök]]. A területet i. e. 546-ban [[Perzsa Birodalom|perzsák]] hódították meg.
A kis-ázsiai Ida hegy a helyszíne számos ókori mítosznak. Innen vitte [[Zeusz]] [[Ganümédész (Trósz fia)|Ganümédészt]] az [[Olümposz]]ra, itt csábította el [[Aphrodité]] [[Ankhiszész]]t, itt adott életet Aphrodité [[Aineiasz]]nak, itt élt [[Parisz]] pásztorként, itt éltek a [[nimfák]], innen nézték a trójai háborút a [[görög istenek]].
== A homéroszi Trója ==
Az [[Iliasz]]ban az [[akhájok]] a [[Szkamandrosz]] (valószínűleg a mai [[Karamenderes]]) folyó torkolatánál vertek tábort. Trója városa egy dombon feküdt. A mai maradványok mintegy tizenöt kilométerre fekszenek a tengerparttól, de a Szkamadrosz torkolata háromezer évvel ezelőtt körülbelül öt kilométerrel bentebb feküdt,<ref>[[Sztrabón]]: ''Geographika''. XIII. I.36 ford. H. L. Jones, Loeb Classical Library</ref><ref>[[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]]: ''Naturalis Historia''. V.33, ford. H. Rackham, W. S. Jones és D. E. Eichholz, Loeb Classical Library.</ref> és egy olyan öbölbe folyt, amely azóta feltöltődött hordalékkal. A legújabb kutatások megmutatták, milyen is volt a korabeli Trója partvidéke, bizonyítva, hogy [[Homérosz]] leírása hiteles.<ref>[http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/2736059.stm Geologists investigate Trojan battlefield] – [[BBC]] News</ref>
Az ''Iliasz'' mellett az [[Odüsszeia|Odüsszeiában]] és más ókori görög művekben is találunk utalást Trójára. A római költő, [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]] is feldolgozta a legendát ''Aeneis'' című művében. A görögök és a rómaiak hittek a trójai háború megtörténtében, és abban, hogy a helyszín [[Anatólia|Anatóliában]] található. [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] például [[i. e. 334]]-ben meg is látogatta a homéroszi hősök, [[Akhilleusz]] és [[Patroklosz]] állítólagos sírját.
Ókori görög történetírók az i. e. 12., 13. illetve 14. századra tették a trójai háború idejét: [[Eratoszthenész Pentatlosz|Eratoszthenész]] szerint i. e. 1184-ben történt, [[Hérodotosz]] szerint i. e. 1250-ben.
[[2001]] novemberében John C. Kraft geológus a Delaware-i Egyetemről, valamint John V. Luce geológus, a [[dublin]]i Trinity College tanára bemutatta az [[1977]] óta tartó [[geológia]]i kutatások eredményeit.<ref>[http://gsa.confex.com/gsa/2001AM/finalprogram/abstract_25431.htm Bronze Age Paleogeographies at Ancient Troy]</ref> Összehasonlították a jelenlegi felszínt az ''Iliaszban'' és más klasszikus művekben (mint Sztrabón ''Geographikája'') leírtakkal. Azt a következtetést vonták le, hogy a Schliemann által feltárt Trója (és más helyszínek, mint például a görög tábor helye), a földtani eredmények és az ''Iliaszban'' leírtak között konzisztencia lép fel.
Néhány kortárs író szerint a homéroszi Trója nem Anatóliában, hanem máshol volt megtalálható; az általuk feltételezett helyszínek között szerepel Anglia,<ref>Iman Wilkens: ''Where Troy Once Stood''. Groningen, 2005. {{ISBN|90-5179-208-5}}</ref> Horvátország és Skandinávia is. Ezeket a feltételezéseket azonban a tudósok többsége nem fogadja el.
Kenneth J. Dillon szerint a trójaiak eredetileg sztyeppei nép voltak, a [[magyarok]] rokonai.<ref>[http://www.scientiapress.com/trojan-roman The Trojan Origin of Roman Civilization (TORC)]</ref> Miután megtámadták és elpusztították a [[hettita]] birodalmat, birtokukba vették a [[Dardanellák]]at. A trójai háború ideje alatt a görögök tengeri blokáddal akadályozták meg, hogy az európai oldalon és Lemnoszon élő trójaiak Trója segítségére siessenek. Mikor Trója elesett az európai oldalon élők északra menekültek és [[Olaszország]]ban telepedtek le; később [[etruszkok]] néven ismerték őket.<ref>ibid</ref>
== A feltárt Trója ==
[[Fájl:Plan Troy-Hisarlik-hu.svg|bélyegkép|250px|jobbra|Hisarlık archeológiai térképe]]
A feltárt terület romvárosait számokkal illetve betűkkel azonosították Trója I. és Trója IX. között.
* Trója I i. e. 3000-2600 (nyugat-[[anatólia]]i korai [[bronzkor]] 1)
* Trója II i. e. 2600-2250 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 2)
* Trója III i. e. 2250-2100 (nyugat-antaóliai korai bronzkor 3 [korai])
* Trója IV i. e. 2100-1950 (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [közép])
* Trója V: [[i. e. 20. század]] – [[i. e. 18. század]] (nyugat-anatóliai korai bronzkor 3 [kései]).
| |||