„Kereszténység” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Az összetett mondatokat tagolni kell, rendszerint vesszővel. A hogy kötőszó túlnyomórészt tagmondatok határát jelöli, általában vessző jár elé. |
|||
53. sor:
== Etimológia ==
A héber ''Mosiah'' (משיח), azaz [[Messiás]] jelentése: '''Fölkent'''. A Messiás szó fordítása ó[[héber nyelv|héberről]] [[görög nyelv|ógörögre]] a „'''Krisztus'''” szó a ''Chrisztosz'' (Χριστός) főnévből származik. Ebből született a görög ''chrisztianosz'' (Χριστιανος), illetve a latin ''Christianus'' kifejezés, amelyek jelentése „Krisztus-követő”, „krisztusi”. A szó középkori magyar formája ''kirisztián, kirisztyán,'' majd ''keresztyén'' volt. A [[17. század]]tól azonban, a katolikus egyházban elterjedt a ''keresztény'' alakváltozat a könnyebb ejthetősége miatt, majd a [[kereszt (jelkép)|kereszt]] szóval is összekapcsolták. A magyar protestánsok nagyobb része még ma is a ''keresz'''tyén''''' alakváltozatot használja, de ma már egyre több újprotestáns is ''keresz'''tény'''nek'' mondja magát, tudva, hogy ugyanazon szó régi és új használatáról van szó csupán. Ma egymás mellett használjuk e két kifejezést, a ''keresztyén'' egyértelműen a hagyományos protestáns egyházak műszava. Dr. Szalai András metodista teológus és nyelvtanár, az [[Apológia Kutatóközpont]] vezetője szerint, felekezeti kultúrától, korosztálytól és egyéni választástól is függ az, hogy valaki a keresztyén vagy a keresztény szót használja. A választás megszokás dolga.<ref>[http://www.apologia.hu/keresztenyseg/biblia-1/keresztyen-vagy-kereszteny/ Keresztyén vagy keresztény?]</ref>
== Története ==
299. sor:
A kereszténység számos hitelemét az Iszlám is osztja. Így mindkettőnek hasonló nézetei vannak az [[egyistenhit]]ről, [[Végítélet|ítélet]]ről, [[Mennyország|menny]]ről, [[pokol]]ról, [[angyal]]okról és a jövőbeni [[feltámadás]]ról. Jézust a muzulmánok nagy prófétának (sőt, az egyetlen bűntelen prófétának) ismerik el és tisztelik, és olyan címekkel illetik, mint Messiás, vagy Isten Lelke, de míg a muzulmánok Jézus Krisztust Istennél alacsonyabb rendűnek („az Allahhoz legközelebb lévők csoportjába” tartozónak) tartják a [[Korán]]ban, a keresztények nagy része határozottan és minden kérdés nélkül hisz abban, hogy Jézus Krisztus Isten, a [[Szentháromság]]nak egyik lénye, az Atyával és a Szentlélekkel egyenlő istenség.
Ezenfelül mindkét vallás hisz Krisztusnak szűztől való születésében, csodáiban, gyógyításaiban, és hogy Jézus Krisztus testileg felemeltetett a mennyekbe. A muzulmánok szerint Isten egy egyedülálló egyéni lény, nem a kereszténység által szélesen elfogadott Szentháromság, s ebből kifolyólag tagadják, hogy Jézus Krisztus a Fiú megszemélyesítője. Nem fogadják el Krisztus keresztre feszítését sem, mert nem hisznek abban, hogy Isten emberi testet öltött volna. A protestánsokhoz hasonlóan nem fogadják el a szentképeket, és a szentek, továbbá Jézus, Szűz Mária stb. templomi ábrázolását bálványimádásnak tartják, így prófétájukhoz, [[Mohamed próféta|Mohamedhez]] sem imádkoznak.
=== Kereszténység és buddhizmus ===
| |||