Nézetük szerint a szellemek és istenek tevékenysége ott figyelhető meg, ahol a dolgok megszokott rendje megszakad, megváltozik. Az istenek és szellemek csak akkor avatkoznak a dolgok megszokott és természetes rendjébe, ha az emberek (''ill. közülük egyesek'') ezt a rendet erőszakosan megbolygatják. {{refhely|Hahn István}}
A kelták sok helyen óriási kőoszlopot, ''menhirt'' állítottak fel, abban a hitben, hogy a kő tetején megjelennek majd a holtak szellemei.Aés a különféle áldozati adomámyokat a hitük menhirekenszerint ott is veszik át át. A ''menhir'' egy kelta szó, amelynek jelentése: magas kő. A krlták által lakott területeken öbb ezer menhir látható ma is. Szabályos alakzatban, többnyire körkörösen helyezték el a menhireket. A leéza papok ezeket az építményeket szentélyként használhatták.<ref>[https://www.unitas.hu/sites/default/files/elod_istvan_vallas_es_egyhaz.pdf dr. Előd istván: Vallás és egyház katolikus szemmel], unitas.hu</ref> Körülbelül [[I. e. 5. évezred|i. e. 4700]] táján kezdődött az a gyakorlat, hogy az élők a halottaik sírjai fölé hatalmas köveket kezdtek állítani. Északnyugat Írországban, a [[Knocknarea]]{{wd|Q1777377}} félszigeten van ''Cheathrú Mhór'' ([[Carrowmore]]{{wd|Q260398}} a sok kő földje, a világ legrégebbi [[Megalitok Írországban|megalitikus]] temetője amelyben, ma is áll mintegy 40, hamvasztásos sírok fölé emelt dolmen, folyosós sír és kőkör. <ref>[http://mek.oszk.hu/14100/14173/14173.pdf Kovács Nemere: Egyetemes vallástörténet ], mek.oszk.hu</ref> Ír-kelta-brit-angolszász mondák, amelyek sokkal későbbiek [[Stonehenge]]-t is a druidák vallásához kötik.
