„Kelta vallás” változatai közötti eltérés

 

A kelták sok helyen óriási kőoszlopot, ''[[menhir]]t''{{wd|Q193475}} állítottak fel, abban a hitben, hogy a kő tetején megjelennek majd a holtak szellemei és a különféle áldozati adomámyokat a hitük szerint ott is veszik át át. A ''menhir'' egy kelta szó, amelynek jelentése: magas kő. A kelták által lakott területeken öbb ezer menhir látható ma is. Szabályos alakzatban, többnyire körkörösen helyezték el a menhireket. A kelta papok ezeket az építményeket szentélyként használhatták.<ref>[https://www.unitas.hu/sites/default/files/elod_istvan_vallas_es_egyhaz.pdf dr. Előd istván: Vallás és egyház katolikus szemmel], unitas.hu</ref> Körülbelül [[I. e. 5. évezred|i. e. 4700]] táján kezdődött az a gyakorlat, hogy az élők a halottaik sírjai fölé hatalmas köveket kezdtek állítani. Északnyugat Írországban, a [[Knocknarea]]{{wd|Q1777377}} félszigeten van ''Cheathrú Mhór'' ([[Carrowmore]]{{wd|Q260398}} a sok kő földje, a világ legrégebbi [[Megalitok Írországban|megalitikus]] temetője amelyben, ma is áll mintegy 40, hamvasztásos sírok fölé emelt dolmen, folyosós sír és kőkör. <ref>[http://mek.oszk.hu/14100/14173/14173.pdf Kovács Nemere: Egyetemes vallástörténet ], mek.oszk.hu</ref> Ír-kelta-brit-angolszász mondák, amelyek sokkal későbbiek [[Stonehenge]]-t is a druidák vallásához kötik.

 

[[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] görög történetíró leírása szerint, amikor egy kelta sereg benyomult [[Delphoi]] jóshelyére, és vezérük, Brennus meglátta ott az ércből-márványból faragott istenszobrokat, nevetett azon, hogy a görögök az isteneket emberi alakban képzelték el. Ebből az anekdotából legalább két dolog derül ki: a kelták körében (még) nem alakult ki az ember alakú, [[Antropomorfizmus|antropomorf]] istenek képzete; másodszor az, hogy a kép nélküli (anikonikus) kultuszt már tudatosan szembeállították a képszerű istenfogalommal, tudatában voltak vallásuk e sajátos vonásának: tehát rendelkeztek valamelyes [[teológia]]i elmélettel is. {{refhely|Hahn István}}