„Maja civilizáció” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
12. sor:
A preklasszikus kor a maja civilizáció kialakulásának korszaka, és maga is három nagyobb periódusra osztható, az ''ősmaja'' (korai preklasszikus) korra (i. e. 10000 – i. e. 1250), a középső (i. e. 1250 – i. e. 450) és késői preklasszikus (i. e. 450 – i. sz. 300) korszakokra. [[Norberto González Crespo]]<ref>{{hiv-web |url=http://consejoarqueologia.inah.gob.mx/wp-content/uploads/Norberto-Gonzalez.pdf |cím=Norberto González Crespo |kiadó=INAH |nyelv=spanyol |formátum=PDF |elérés=2016-06-08}}</ref> és [[Ricardo Velasquez Valdez]] mexikói [[antropológus]]ok ásatásaiban a legkorábbi emberi rétegekben a [[pleisztocén]] után közvetlenül kipusztult állatok csontjai jelennek meg. Az agyagművesség és a kerámiakészítés is legkésőbb i. e. 2300 körül elterjedt.<ref>{{cite journal | author = Norman Hammond | title = A maja civilizáció kialakulása i.m.| pages = 88.}}</ref> A belizei leletek dárdahegyei a [[Clovis-kultúra]] eszközeihez hasonlóak. A földművelés kezdetei i. e. 2500-1500 közé tehetők, a cuelloi leletek radiokarbonos kormeghatározását sokan támadták (4500 év), de i. e. 1500-nál későbbre semmiképp sem tehetők. Már e korai preklasszikus kor végén termeltek [[Kukorica|kukoricát]], tapasztott alapra épített favázas és zsúptetős kunyhókban laktak, szín- és formagazdag kerámiát készítettek.<ref>{{cite journal | author = Norman Hammond | title = A maja civilizáció kialakulása i.m.| pages = 90.}}</ref>
 
A középső formatív időszakbafaaszzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzidőszakba az egyes falvak közötrmékenyítően hatott, olyannyira, hogy i. e. 600-tól kezdve már városias települések is megjelentek a mai guatemalai [[Petén megye]] párás dzsungeleiben.
 
Az i. e. 750 – i. e. 450 között a maja társadalomban alapvető változások zajlottak le, de a folyamat egészében még nem ismert. Nehézséget jelent a kutatás számára, hogy ebben a korban ugyanazokon a településeken laktak, mint később, ezért a kései formatív korszak esetleges leletanyagát a klasszikus kor nagy volumenű építkezései borítják be. I. e. 450 táján azonban olyan komplex társadalom létezett már, aminek kialakulásához biztosan hosszú idő kellett. A változásra szemléletes példa egy viszonylag félreeső kisebb település, ''Cuello''. Itt a középső preklasszikus korban a szertartási központ egy kis udvar volt, ezt pedig alapzatokon fából épített építmények (valószínűleg templomok) vették körbe. Az udvaron i. e. 450 táján széles és magas emelvényt alakítottak ki, majd a nyugati végén kis piramist is építettek. Az ásatások eredményei szerint az udvart a körbezáró templomalapzatok szintjéig feltöltötték, a faépítményeket pedig felgyújtották, hogy helyet szorítsanak az elképzelt változtatásoknak. Nem valószínű, hogy egy spontán tűzvész áldozatául estek a templomok és csak kihasználták az alkalmat, mert ''szentségtelenítő'' rítusok emlékeire is akadtak a feltárók. Az udvar közepén két tucat fiatal férfit temettek el egy sekély mélyedésben. A temetkezési mellékletben már megjelenik a ''pop'' (gyékényszőnyeg), a maja uralkodók később is használt uralkodói jelképe. I. e. 450-ben tehát már voltak olyan helyi fejedelmek, akik királyi hatalmat gyakoroltak.<ref>{{cite journal | author = Norman Hammond | title = A maja civilizáció kialakulása i.m.| pages = 90-91.}}</ref> Cuello mindemellett a kései preklasszikus korban csak egy nagyjából 1000 fő lakosságú falu volt, valószínűleg politikai súly nélkül, mégis nagyarányú építkezéseket mutathatott fel.