„Jel” változatai közötti eltérés

2 022 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
Az állati jelhasználat jellemzése, az Általános pszichológia 3 című könyv alapján.
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.135.140.82 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
a (Az állati jelhasználat jellemzése, az Általános pszichológia 3 című könyv alapján.)
* szerkezeti azonosság; egész és rész viszony
* konvenció, jelentés
 
== Jelhasználat nem humán fajoknál ==
A 20. század etiológiája meg volt róla győződve, hogy az állati kommunikatív viselkedés szigorúan ingerfüggő. Mára ez a kép jelentősen megváltozott – noha az állati jelhasználat és az emberi nyelvhasználat közötti alapvető különbségek nem mosódtak el. Számos fajnál például azt látjuk, hogy viszonylag komplex megismerőfolyamatok állhatnak amögött, hogy milyen körülmények között alkalmaz egy jelet (például finoman meg tudja különböztetni az élelem vagy a ragadozók fajtáit vagy mennyiségét, esetenként figyelembe veszi a fajtársak jelenlétét vagy állapotát) – ám továbbra is úgy tűnik, az állati jelzések nagy többségükben aktuálisan jelen lévő dolgokra vonatkoznak, azaz, noha nem tekinthetőek reflexesnek, az aktuális ingerkörnyezet erősen korlátozza őket. Például a cerkófok néha becsapják egymást, s ragadozóra utaló jelet hallatnak akkor is, ha nincs ott a ragadozó – más példát azonban nem ismerünk viszonylag komplex jelhasználatukból arra, hogy valamilyen jelen nem lévő objektumra vagy eseményre referálnának.
 
Azt is jól látják ma a kutatók, hogy – legalábbis egyes fajoknál – a jelek reprezentációi is viszonylag absztraktak lehetnek.
 
Összességében tehát ma már nem látjuk helyesnek azt a korábbi képet, hogy az állati jelhasználat tulajdonképpen reflexes jellegű, míg az emberi nyelvhasználat mögött igen komplex kognitív folyamatok állnak. Ma azt gondoljuk, hogy az állati jelhasználat is kognitív tevékenység, legalábbis a magasabb rendű fajoknál. Emellett azonban úgy látjuk, hogy míg az emberi nyelvhasználat igen kevéssé ingerfüggő és kevéssé modalitáskötött, addig az állati jelhasználat meglehetősen erősen determinált a környezet által, és erősen modalitáskötött.
 
== Források ==
* Balázs Géza (szerk.): ''Érettségi tételek, témakörök – magyar nyelv''. Corvina Kiadó, 1993. {{ISBN|963-13-4274-3}}.
* [[Gottlob Frege]]: ''Jel, jelentés, jelölet''. In: [[Gottlob Frege|Frege, Gottlob]] (szerk. [[Ruzsa Imre]]): ''Logika, szemantika, matematika''. Fordította [[Máté András (matematikus)|Máté András]]. Gondolat, 1980. {{ISBN|963-280-795-2}} .
*Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett: Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Osiris Kiadó, 2008
 
== Külső hivatkozások ==
{{wikiszótár}}
1

szerkesztés