„Menyhárd István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
a →Életpályája: linkjav. |
||
30. sor:
A vasbeton héjszerkezetek elméletével is ekkoriban kezdett foglalkozni. Ettől kezdve figyelemreméltó hídszerkezeteken kívül főleg korszerű acélbetonszerkezeteket tervezett. Első héjszerkezetű csarnokait a csepeli kikötőben és a [[Dreher Sörgyárak Zrt.|Kőbányai Sörgyár]]ban építette. Legjelentősebb műve a budapesti Hamzsabégi úti autóbuszgarázs, ahol a főcsarnok fedését vasbeton ívekre támaszkodó [[paraboloid|elliptikus paraboloid]] alakú héjmezők képezik, a 82 méter fesztávolságú szerkezet építésekor (1941) a világ legnagyobb fesztávolságú héjszerkezetű csarnoka volt. Ugyancsak „rekord” fesztávolságú volt a szolnoki dongahéjfedésű repülőgép hangárja is.
A háborút követően számos híd felújításán munkálkodott. 1949-től dolgozott az [[Állami Mélyépítési Tervező Intézet]]nél, az [[Építéstudományi Intézet]]ben valamint az [[Ipari Épülettervező Vállalat|Ipari és Mezőgazdasági Tervező Intézet]]ben (IPARTERV); majd 1962-től a [[Budapesti Városépítési Tervező Vállalat]]nál (BUVÁTI) lett tervezőmérnök.
Tanulmányozta a töréselméleten alapuló méretezést, ő vezette be azon biztonsági tényezők méretezésének elvét, melyek a törést megelőzik. Ennek eredményeképpen korszerűsödtek a magasépítési ill. a vasbeton szabványaink. 1953-tól töltötte be a [[Magyar Szabványügyi Hivatal]] Méretezési Szakbizottságának elnöki tisztjét.
| |||