„Első bécsi döntés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Németország szerepe: határincidensek |
|||
39. sor:
A magyar vezetés, bár tisztában volt azzal, hogy milyen súlyos kül- és geopolitikai következményei lehetnek a revíziónak, a [[csehszlovák válság]] idején mégsem kívánt kimaradni a felkínált lehetőségből. Magyarországnak ekkor kezdettől fogva alapvető érdeke volt, hogy a magyar kisebbség megoldásában ugyanazon alapelvek érvényesüljenek, mint a [[szudétanémetek]] esetében. A magyar kormány 1938 májusáig napirenden tartotta a teljes Felvidék visszacsatolását jelentő elképzelést. Később ez úgy módosult, hogy a magyarlakta területek visszacsatolása mellett a szlovákok és ruszinok körében [[népszavazás]] tartását szorgalmazták, abban reménykedve, hogy nagyobb részük Magyarországgal közösen képzeli el a jövőt.<ref name="szarka" />
A németek agresszív külpolitikája nyomán Magyarország és Lengyelország is aktivizálódott Csehszlovákia ellen. A németek többször igyekeztek rávenni a magyarokat az erélyesebb fellépésre.<ref name="szarka" /> Az 1938. szeptember 29-én megkötött [[müncheni egyezmény]] a [[Szudétavidék]]et Németországnak juttatta és [[Szlovákia]] számára autonómiát tett lehetővé. A magyar és lengyel fél remélték, hogy az egyezmény az ő ügyükben is döntést hoz, azonban az csak egyik függelékében emlékezett meg a kérdésről, olasz kérésre. A további csehszlovákiai kisebbségek ügyében, a Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia közötti kétoldalú tárgyalásos rendezést hangsúlyozták.<ref name="szentkorona" /> A függelék ezen kívül kimondta, hogy „A négy hatalom kormányfői kijelentik, hogy a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek kérdése, amennyiben azt a következő három hónapon belül az érdekelt kormányok közötti megegyezés útján nem rendezik, a négy hatalom itt jelenlevő kormányfői újabb összejövetelének tárgya lesz.”<ref name="popély">{{cite web |url=http://www.nogradhistoria.eu/data/files/186782808.pdf |title=A komáromi tárgyalások (1938. október 9-13.) |author=Popély Gyula |accessdate=2012-08-01}}</ref> Magyarország és Csehszlovákia között "csupán" 3 határincidens történt közvetlenül a bécsi döntést megelőzően (október 5. [[Kacagópuszta]], október 7. [[Párkány (település)|Párkány]], október 13. [[Perbenyik]]).<ref>Simon Attila 2006: [http://forumszemle.eu/2006/06/28/simon-attila-sippal-dobbal-nagybogovel-avagy-kiserlet-a-felvidek-visszafoglalasara-1938-oktober-5-en/ Síppal, dobbal, nagybőgővel – avagy kísérlet a „Felvidék visszafoglalására” 1938. október 5-én. Fórum Társadalomtudományi Szemle]; [[B. Stenge Csaba]] 2017: Súlyos határincidensek Csehszlovákia és Magyarország között 1938. október-decemberében I. Seregszemle XV/2, 128-145.</ref>
=== A komáromi tárgyalások ===
| |||