„Denevérek” változatai közötti eltérés

[[Európa]] valamennyi denevére hosszabb-rövidebb [[téli álom|téli álmot]] alszik, amelynek időtartama a külső hőmérséklettől függ. Enyhe [[tél|teleken]] az alvás csupán néhány hétre korlátozódhat. A délen élő denevérek az eltérő éghajlaton rövidebb ideig alszanak, mint a hidegebb tájakon lakók. A [[Repülőkutyafélék|nagy denevérek]] csak az [[Óvilág]]ban élnek, viszont a [[kis denevérek]] az egész [[Föld]]et benépesítik. A kisdenevérek között vannak növényevők, amelyek [[gyümölcs]]ökkel és [[virágpor]]ral táplálkoznak, halevők, vérszívók, de többségük rovarevő. A hazai denevérek elsősorban a téli szállás iránt támasztanak igényeket: fontos, hogy itt óvva legyenek a fénytől, az erős hőmérséklet-ingadozásoktól, és a levegő páratartalma is elég magas legyen, hogy a denevérek a téli álom idején ne száradjanak ki. Testhőmérsékletük teleléskor, valamint a nyári hidegfrontok során jelentősen lecsökken. Hosszabb téli meleg időszakok alatt néhány faj megszakítja a pihenést, sőt, még táplálkozik is. A legtöbb denevérfaj társasan él, csak néhányuk pihen magányosan. Ezek saját ''revírt'' (vadászterület) tartanak, ahonnan elűzik a betolakodókat. [[Tavasz|Tavasszal]] számos [[nőnem (biológia)|nőstény]] gyűlik össze az arra alkalmas üregekben és barlangokban, utódaikat az ilyen, úgynevezett kölykezőszállásokon hozzák világra. A [[hímnem (biológia)|hímek]] ez idő alatt egyedül vagy kisebb csoportokban a környéken tartózkodnak. Az európai denevérállományok nagy része erősen csökken. Ennek legfőbb oka a rovartáplálék, a téli szállás, a kölykezőhelyek és a nyári szállások megfogyatkozása, valamint a zsákmányállatokból a szervezetükben felgyülemlő, emberi eredetű szennyeződések. [[Magyarország]]on valamennyi denevérfaj védett. Mesterséges denevérodúk kihelyezésével olykor segíthetünk néhány veszélyeztetett fajon.