„Római katolikus egyház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (91.146.148.142), visszaállítva Tacsipacsi szerkesztésére |
12 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
1. sor:
{{redir|katolikus egyház}}
{{Római katolikus egyház}}
A ('''római''') '''katolikus egyház'''<ref>Az egyház saját szóhasználatában többnyire minden külön jelző nélkül csak ''katolikus egyház'', részletesebben erről lásd [[#Az egyház elnevezése|Az egyház elnevezése]] szakaszt. A közhasználatú megnevezésében az egyértelműség kedvéért hozzá szokás tenni a ''római'' jelzőt.</ref> ({{latinul|Ecclesia Catholica}}) a világ legnagyobb [[kereszténység|keresztény]] közössége. Kétezer éves történelmével a katolikus egyház a világ egyik legősibb, máig fennmaradt [[vallás]]i intézménye. A Föld népességének mintegy 31,5 százaléka, 2,2 milliárd ember keresztény. A keresztények fele római katolikus, 37 százalékuk [[Protestantizmus|protestáns]], 12 százalékuk pedig [[Ortodox kereszténység|ortodox felekezet]] tagja.<ref>[http://www.metropol.hu/cikk/978582-itt-a-vilag-vallasi-terkepe Elkészült a világ eddigi legrészletesebb vallási térképe] {{Wayback|url=http://www.metropol.hu/cikk/978582-itt-a-vilag-vallasi-terkepe# |date=20141222020920 }}, metropol.hu</ref>
A [[11. század]]ban Kelet és Nyugat közötti eltérő világi befolyásoltság miatt az egyház megoszlott [[Ortodox kereszténység|keleti egyház]]ra és nyugati, [[Latin rítusú katolikus egyház|latin katolikus egyházra]]. 22 [[keleti katolikus egyházak|keleti katolikus egyház]] maradt meg Róma közösségében, vagy később újraegyesültek vele. Így összesen 2782 részegyházra osztódik a katolikus egyház.
102. sor:
A latin egyház minden fölszentelt szolgáját olyan hívő férfiak közül választja ki, akik nőtlenek, és megvan az akaratuk, hogy a [[cölibátus]]t „a mennyek országáért" egész életükre vállalják.<ref>KEK 1579-1580.</ref> Ez alól a pápa kivételt tehet, ha olyan házas nem katolikus lelkész tér át a katolikus egyházba, aki kéri a felszentelését.<ref>Vö. Erdő: 1866. p.</ref> Állandó diakónusok nős férfiak is lehetnek, de a nőtlenül jelentkezőknek is vállalniuk kell szentelésük előtt a kötelező cölibátust. A keleti katolikus egyházakban papok is lehetnek nős férfiak, azonban a nőtlenül felszentelt papok nem nősülhetnek meg. Püspökké mindenhol csak nőtlen férfi szentelhető fel.
A Katolikus Egyház nem fogadhatja el azoknak a személyeknek a papi vagy [[szerzetes]]i hivatásra jelentkezését, akik gyakorló homoszexuálisok, akik mélyen gyökerező [[Homoszexualitás|homoszexuális]] hajlamokat mutatnak, vagy támogatják az ún. „gay kultúrát”. Amikor azonban olyan homoszexuális hajlamokról van szó, amelyek csak egy átmeneti probléma kifejeződései, mint például a még nem lezárult serdülőkor, akkor az illető személyeknek legalább hároméves próbaidőre van szükségük diakónussá szentelésük előtt.<ref>Vatikáni Rádió: [http://www.radiovaticana.org/magyar/Articolo.asp?c=57517 November 29-én közzétették a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció instrukcióját papi vagy szerzetesi hivatásra jelentkező, homoszexuális hajlamú személyeket illetően]{{Halott link|url=http://www.radiovaticana.org/magyar/Articolo.asp?c=57517 |date=2018-11 }} 2005. november 29. (Ellenőrizve: 2008. november 4.)</ref>
Mivel Jézus csak férfiakat választott a tizenkét apostola közé, és ugyanezt tették az apostolok is, amikor munkatársakat választottak, ezért a katolikus egyház csak férfiakat szentelhet fel, nők pappá szentelése nem lehetséges.<ref>KEK 1577.</ref> Ezt többen diszkriminatív hozzáállásnak tekintik a nők iránt, de az egyház úgy gondolja, hogy Jézus a nőknek más, de ugyanilyen fontos hivatásokat adott az egyház szolgálatára.<ref>”A Tizenkettő és az asszonyok tanítványsága közötti különbség nyilvánvaló; a két csoport megbízatása teljesen különböző. Ám Lukács rámutat arra, ami különbözőképpen a többi evangéliumban is megjelenik, hogy „sok” asszony tartozott a hívők szűkebb közösségéhez. Az, hogy hívőként Jézussal tartottak, e közösség létrejöttéhez egészen lényeges volt, ahogyan ez különösen nyilvánvaló módon a kereszt alatt és a feltámadásnál is bebizonyosodott.” XVI. Benedek pápa: ''A názáreti Jézus.'' Szent István Társulat, Budapest, 2007. {{ISBN|978-963-361-949-0}} 158. o.</ref> [[II. János Pál pápa]] a „Christifideles Laici” kezdetű apostoli levelében kifejti, hogy vannak olyan sajátságos hivatások, amelyeket csak nők tölthetnek be, de ezek ugyanúgy Jézus tanítványainak a feladata.<ref name="ChL">II. János Pál pápa: [http://www.katolikus.hu/roma/pe17.html Christifideles Laici] {{Wayback|url=http://www.katolikus.hu/roma/pe17.html# |date=20081216162942 }} kezdetű szinodus utáni apostoli buzdítása a világi hívőknek az Egyházban és a világban betöltött hivatásáról és küldetéséről. Szent István Társulat, Budapest, 1990.</ref> „Ha az apostolok tanúskodása alapozza meg az Egyházat - mondta [[VI. Pál pápa]] -, akkor az asszonyok tanúskodása nagyon hozzájárul a keresztény közösségek hitének táplálásához.”<ref name=ChL/>
=== Világi hívek, házasok és családok ===
169. sor:
A katolikus egyház különbséget tesz a teljes tagság, és a nem teljes tagság között. A katolikus tanítás szerint, hogy az [[üdvösség]] eszközeit és az új szövetség összes javait hiánytalanul elérhessük, ahhoz Krisztus katolikus Egyházába teljesen be kell épülni.<ref name="UR3">II. vatikáni zsinat: Unitatis Redintegratio 3.</ref> Eszerint az Egyházba hármas kötelékkel iktatódik be egy személy teljesen. Az egyháztagság alapfeltétele a [[keresztség]], illetve a keresztségben elnyert eltörölhetetlen szentségi jegy, azonban a teljes egyháztagsághoz még szükséges az igaz, készséges [[Hit (vallás)|hit]], valamint az egyházi hierarchiával való egység.<ref>Vö. Cserháti József: 525-529. o.</ref> Azaz a teljes egyháztagság azokra vonatkozik: „akik Krisztus Lelkének birtokában az Egyház egész berendezését és az üdvösség minden eszközét benne elfogadják, és látható közösségében – a hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat és az egyházi közösség kötelékeivel – kapcsolódnak Krisztushoz, aki Egyházát a pápa és a püspökök által kormányozza.”.<ref name="LG">Lumen Gentium 14.</ref> A teljes egyháztagság két szinten – lelki és látható – érvényes. Így például egy bűnös katolikus beépül ugyan az egyház látható részébe, de nem üdvös módon. ''„Az viszont nem üdvözül, aki beépül ugyan az Egyházba, de nem tart ki a szeretetben, és így „teste szerint” az Egyház kebelében marad, „szíve szerint” azonban nem.”''<ref name=LG/><br />A fentiek értelmében a katolikus egyház a más [[Kereszténység|keresztény]] közösségekkel való viszonyát a kapcsolódás ''(coniunctum esse)'' kifejezéssel írja le. ''„Azok ugyanis, akik hisznek Krisztusban és szabályszerűen részesültek a keresztség szentségében, már bizonyos – jóllehet nem tökéletes – közösségbe kerültek a katolikus Egyházzal… jogosan ékesíti tehát őket a keresztény név, s a katolikus Egyház gyermekei méltán ismerik el őket testvéreiknek az Úrban.”''<ref name=UR3/> A nem keresztény emberek pedig különféle fokozatokban rendelődnek ''(ordinatio)'' a katolikus egyházhoz. Azaz ők nem ténylegesen, hanem csak lehetőség szerint vannak az egyházban, és ha ''„Krisztus evangéliumát és az ő Egyházát önhibájukon kívül nem ismerik, de őszinte szívvel keresik Istent, és a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretük szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök üdvösséget.”''<ref>Lumen Gentium 16.</ref><ref>Vö. Kránitz Mihály: Alapvető hittan III. 181-185. o.</ref>
A különösen súlyos bűnökkel a katolikus hívő kiközösítheti önmagát (önmagától beálló [[kiközösítés]]), amit az egyházi hatóság külön meg is állapíthat, vagy maga is kijelenthet. Ilyen kiközösítés alá eső bűntett például a gyónási titok megsértése, eretnekségekhez való nyilvános és csökönyös ragaszkodás, a szakadárság vagy az aposztázia bűne, a tiltott püspökszentelés, az [[Eucharisztia]] meggyalázása vagy szentségtörő célra való elvitele,<ref>vö. CIC 1364. kán. 1. §, 1367. kán., 1370. kán. 1. §, 1378. kán. 1. §, 1382. kán., 1388. kán. 1. §, 1398. kán.</ref> vagy egy [[Terhességmegszakítás|abortusz]]ban való részvétel, illetve az abban való segédkezés.<ref>II. János Pál pápa: [http://www.katolikus.hu/roma/pe27.html Evangelium Vitae kezdetű enciklikája az emberi élet sérthetetlenségéről] {{Wayback|url=http://www.katolikus.hu/roma/pe27.html# |date=20081001184408 }}. Szent István Társulat, Budapest, 1995.</ref> A kiközösítés a legsúlyosabb egyházi büntetés, ami a személyt eltiltja az Egyház mindegyik [[szentség]]ének végzésétől és felvételétől, és érvényesen csak a pápa, illetve néhány esetben a megyés püspök vagy az általuk külön megbízott pap oldozhatja fel.<ref>Erdő Péter: 2432-2445. p.</ref>
== Részegyházak és rítusok ==
229. sor:
=== Néhány 2009-es statisztikai adat ===
<ref>[http://www.magyarkurir.hu/hirek/nott-katolikusok-szama-katolikus-egyhaz-szamokban A katolikus egyház számokban. Magyar Kurír, 2011, 10.30]</ref><ref>
*A katolikusok száma az egész világon: {{szám|1180665000}} (az össznépesség 17,42%-a) [Afrika: {{szám|179480000}}, Amerika: {{szám|582012000}}, Ázsia: {{szám|125860000}}, Európa: {{szám|284030000}}, Óceánia: {{szám|9283000}}]
*A püspökök száma: 5065, ebből egyházmegyés püspök: 3828
252. sor:
== A katolikus hit ==
A katolikus hit alapvető összefoglalását az [[Apostoli hitvallás|Apostoli]] és a [[Nikaia–konstantinápolyi hitvallás|Nicea–konstantinápolyi hitvallás]] adja, részleteiben pedig a [[Katekizmus|Katolikus Egyház Katekizmusa]] tartalmazza. A katolikus tanítás hierarchikusan felépített,<ref>Vö. [http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_05.html II. vatikáni zsinat: Unitatis Redintegratio] {{Wayback|url=http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_05.html# |date=20081222152451 }} 11.</ref> azaz nem mindegyik tanítás egyformán kötelező, vagy fontosságú. A minősítések sorában a legmagasabb helyet a [[Dogma (fogalom)|dogma]] foglalja el, ami olyan hittételt jelent, amelyet az Egyház pápai vagy zsinati definíció útján úgy hirdetett ki Istentől kinyilatkoztatott igazságként, hogy e tétel tagadása [[eretnekség]]. Ez azt jelenti, hogy ezt minden katolikus hívőnek isteni és katolikus hittel kell hinnie (például [[Szentháromság]]). Ezen kívül vannak ún. „majdnem hittételek”, teológiailag biztos vélemények, általános nézetek, megengedett, jámbor vagy megtűrt vélemények.<ref>Vö.: [http://www.depositum.hu/dogma.html „Depositum”: A Katolikus Egyház dogmái és fontosabb tanításai.] (Ellenőrizve: 2008. november 20.)</ref>
=== A hit forrásai ===
Jézus ígéretére alapozva a katolikus egyház hiszi, hogy a történelem során folyamatosan a Szentlélek vezeti, és megóvja minden tanításbeli tévedéstől. Vallja, hogy az egyház „az igazság oszlopa és biztos alapja”, valamint, hogy „az alvilág kapui sem vesznek erőt rajta”.<ref>1Tim 3,16; Mt 16,18.</ref> A katolikus egyháznak Jézus Krisztus tanítását kell továbbadnia, amit az Isten nyilatkoztatott ki az emberek üdvössége érdekében, és ezt az Egyházra bízta, hogy megőrizze és hirdesse „minden népnek”. Az egyház ezt a teljes és nyilvános isteni [[kinyilatkoztatás]]t a [[hitletétemény]] (depositum fidei) szóval fejezi ki. A hitletéteményt az [[Egyházi Tanítóhivatal|egyház Tanítóhivatala]]<ref>Lásd még: H. Denzinger - P. Hünermann: Hitvallások és az Egyház Tanitóhivatalának megnyilatkozásai</ref> magyarázza és terjeszti elő, és két megjelenési formája van: a Szentírás, azaz a [[Biblia]], valamint a [[Szenthagyomány]]. <br />[[Fájl:Bible.malmesbury.arp.jpg|bélyegkép|270px|Egy 1407-ből származó kézzel írt, latin nyelvű Biblia (Malmesbury-i apátság)]]
'''A Szentírást''' tévedhetetlen, a Szentlélek által sugalmazott szent írásnak tekinti.<ref>”Az Ó- és Újszövetség könyveit egész terjedelmükben, minden részükkel együtt szentnek és kánoninak tartja az Anyaszentegyház az apostoli hit alapján, mivel a Szentlélek sugalmazására írták le azokat, Isten a szerzőjük, és mint Szentírást kapta az Egyház… Mindazt tehát, amit a sugalmazott szerzők vagyis a szent írók állítanak, a Szentlélek állításának kell tartani, ezért hinnünk kell, hogy amit Isten a mi üdvösségünkre le akart íratni a szent iratokban, azt a Szentírás könyvei biztosan, hűségesen és tévedés nélkül tanítják.” ([http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_11.html II. vatikáni zsinat: Dei Verbum] {{Wayback|url=http://www.katolikus.hu/zsinat/zs_11.html# |date=20081022101754 }}, 11.)</ref> A katolikusok által elfogadott Szentírás 73 könyvet tartalmaz; 46 [[Héber Biblia|ószövetség]]i könyvet, amelyek Krisztus eljövetelét készítik elő, és 27 [[újszövetség]]i könyvet, amelyek pedig az emberré lett Isten, Jézus Krisztus misztériumával foglalkozik. A [[zsidók]] és a [[Protestantizmus|protestánsok]] az Ószövetségből csak 39 könyvet fogadnak el a [[palesztin kánon]] alapján. A katolikusok viszont – a [[Ortodox kereszténység|keleti ortodox egyházakkal]] együtt – a [[Septuaginta]] kánonját véve alapul sugalmazottnak tartják még [[Tóbiás könyve|Tóbiás könyvét]], [[Judit könyve|Judit könyvét]], a [[Makkabeusok első könyve|Makkabeusok első]] és [[Makkabeusok második könyve|második könyvét]], a [[A bölcsesség könyve|Bölcsesség könyvét]], [[Sirák fia könyve|Jézus, Sirák fia könyvét]], [[Báruk könyve|Báruk könyvét]] is, valamint [[Dániel könyve|Dániel könyvének]] és [[Eszter könyve|Eszter könyvének]] görög nyelvű részeit is.
'''A Szenthagyomány''' Isten azon kinyilatkoztatása, amelyet Jézus Krisztus és a Szentlélek az [[apostol]]oknak adott át, és ők az [[igehirdetés]] útján tovább hagyományozták azt a keresztény népnek, intve őket, hogy ragaszkodjanak azokhoz a hagyományokhoz, melyeket akár élő szóval, akár levél útján tanultak,<ref>vö. 2Tesz 2,15.</ref> valamint ezeket átadták utódaiknak, hogy azt megőrizzék, kifejtsék és védelmezzék. A Szenthagyományban lévő tanítások nem lettek egységes könyvbe foglalva, hanem – bizonyos kritériumok alapján – különböző írásos forrásokból ismerhető meg. Ilyen források a [[hitvallás]]ok, [[zsinat]]i szövegek, [[liturgikus könyvek]], [[Ima|imádság]]ok, az [[Egyházatya|egyházatyák]] írásai és igehirdetései, stb.<ref>Vö. Bányai János: 182-184. o.</ref> <br />A katolikus tanítás szerint sem a Szentírás, sem a Szenthagyomány nem abszolút elégséges vagy abszolút világos önmagában, egyik sem választható el a másiktól, és mindegyik rászorul a tanító egyház magyarázatára, amelynek szintén a hitletétemény alapján kell állnia. Tehát a katolikus egyház „a kinyilatkoztatottakra vonatkozó bizonyosságát nem egyedül a Szentírásból meríti… A Szent Hagyomány és a Szentírás Isten szavának az Egyházra bízott egyetlen szent letéteménye”,<ref name="DV">II. vatikáni zsinat: „Dei Verbum” dogmatikus konstitúció az isteni kinyilatkoztatásról</ref> amelyet hitelesen csak az Egyház élő Tanítóhivatala magyarázhat, amely tekintélyét Jézus nevében gyakorolja.
294. sor:
„Az idők folyamán és az Egyház fokozatos elterjedésével szeretetszolgálatát, a [[Karitász (segítő szervezet)|karitászt]] a szentség kiszolgáltatásával és az Ige hirdetésével együtt lényeges összetevőjének tekintették: a szeretet gyakorlása az özvegyek és árvák, a rabok, a betegek és mindenféle szükséget szenvedők iránt éppúgy a lényegéhez tartozik, mint a szentségek szolgálata és az evangélium hirdetése.”<ref>XVI. Benedek pápa: Deus caritas est enciklika, 22.</ref> A Katolikus Egyház ennek megfelelően számos szociális és karitatív intézményt és szerveződést működtet az egész világon, de híveitől külön, egyénenként is elvárja, hogy gyakorolják az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit,<ref>Vö. KEK 2443-2447.</ref> valamint „mindenkinek a maga helyén és a maga feladatkörében részt kell vennie a közjó előmozdításában.”<ref>KEK 1913.</ref> Az Egyház karitatív és humanitárius szervezeteit – az egyházmegyei, nemzeti és nemzetközi Karitásztól kezdve a [[Száhil öv|Szahel-övezet]]ért létrehozott [[II. János Pál Alapítvány]]ig – a [[„Cor Unum” Pápai Tanács]] hangolja össze, segíti az önkéntes segítségnyújtás lehetőségeit, elossza a nélkülöző népek megsegítésére és a természeti katasztrófák enyhítésére szánt segélyeket, valamint a pápának juttatott – átlagosan évi 60 millió [[Amerikai dollár|dollár]] értékű - karitatív célú pénzadományokat ([[Péter-fillér]]ek).<ref>Pietro Brunori: 72-73. 115. o.</ref> A Katolikus Egyház világszerte 5900 kórházat, 16700 orvosi rendelőt, 700 lepratelepet, 12600 öregek otthonát, 19500 árvaházat, 11500 családsegítő központot, 11600 fogyatékosokat segítő iskolát, és 44500 egyéb karitatív intézményt tart fenn.<ref>Pietro Brunori: 80. o.</ref> A Katolikus Egyház szociális tanítása alapján arra is törekszik, hogy előmozdítsa az igazságosság és béke ügyét a világban. Az [[Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa]] által gyűjti az igazságosságra és békére, a népek fejlődésére, valamint az [[emberi jogok]] megsértésére vonatkozó értesüléseket és információkat, felszólal ellenük – pl. a pápa a békevilágnapi üzeneteiben – és együttműködik olyan nem kizárólag egyházhoz kötődő csoportokkal és szervezetekkel, amelyek célja szintén ezen jogok érvényesülése.<ref>Pietro Brunori: 71. o.</ref>
„Az Egyház, mert parancsot kapott az Úrtól a betegek gyógyítására, kötelességének érzi a betegek gondozását és az értük való közbenjáró imádságot. Mindenekelőtt birtokában van a betegek javára szolgáló szentség, melyet maga Krisztus alapított és Szent Jakab tanúskodik róla”<ref>KEKK 315.</ref> (Jak 5,14-15; vö. Mk 6,13). A Katolikus Egyház ezért, hogy megerősítse a súlyos betegség által megpróbáltakat, a [[betegek kenete|betegek kenetének]] sajátos [[szentség]]i szertartását nyújta számukra, ami a hét szentség egyike. <br />A leszűkített értelmű utolsó kenetként is ismert szertartást a középkortól kezdődően egyre inkább csak a haldoklóknak szolgáltatták ki, de az új rendelkezések rámutatnak, hogy fölvételére már az az időszak is biztosan alkalmas, amikor a hívő élete betegség vagy öregség miatt kezd veszélybe kerülni.<ref>II. vatikáni zsinat: Sacrosanctum Concilium, 73.</ref> A betegek kenetét kizárólag papok adhatják fel,<ref>Vö. Hittani Kongregáció: [http://www.liturgia.hu/doku/doku12.htm Döntés a betegek kenetének kiszolgáltatója ügyében (2005)] {{Wayback|url=http://www.liturgia.hu/doku/doku12.htm# |date=20070825165936 }}</ref> mely során egy szentségi ima kíséretében a lehetőleg püspök által megáldott olajjal megkenik a beteg homlokát és mind a két kezét. A szentségi hatása, hogy általa a [[Szentlélek]] növeli a megszentelő kegyelmet, lelki gyógyulást, békességet és benső megnyugvást ad a szenvedések elviseléséhez, sőt a testi egészséget is visszaadhatja, ha az a lélek üdvösségére szolgál. A betegek kenete eltörli a [[bűn]] maradványait és az ideiglenes büntetéseket is.<ref>Vö. Szabó: III. k. 280-284. o.</ref> A szertartást gyónás előzheti meg, és szentáldozás követheti.<ref>Vö. [http://depositum.hu/betegekkenete.html Depositum: A betegek kenete]</ref>
=== Az utolsó ítélet és a túlvilág ===
369. sor:
== További információk ==
* [http://uj.katolikus.hu/ A magyar katolikus egyház honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20060221222850/http://www.katolikus.hu/zsinat/ A II. vatikáni zsinat okmányai]
* [https://web.archive.org/web/20060721032751/http://www.htk.ppke.hu/start413.html Alapvető hittan III.: Az Egyház]
* [http://www.jocselekedet.uni.hu/ Jócselekedet - Tradicionalista katolikus oldal]
* [https://web.archive.org/web/20051215182239/http://www.vigilia.hu/1999/3/9903mez.html Mezei Balázs: Európai magyar filozófia és a „katolikus elv”]
* [https://web.archive.org/web/20051215183804/http://www.vigilia.hu/1999/8/9908tur.html Turgonyi Zoltán: A ráció védelmében]
* [https://web.archive.org/web/20051215192558/http://www.vigilia.hu/2002/11/puskas.html Puskás Attila: Communio-ekkléziológia]
* [http://vajtful.hu/archivum/308/keresztenyseg-2-resz-romai-katolikus-egyhaz.html Római katolikus egyház – tanulmány]
* [http://www.gorogkatolikus.hu A magyar görögkatolikus egyház honlapja]
| |||