Főmenü megnyitása

Módosítások

13 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
a
Magyarországon a céhek elődszervezetei a 13. században jelentek meg a legfejlettebb városokban: [[Esztergom]]ban (mészárosok), [[Buda (történelmi település)|Budán]] (mészárosok) és [[Pest]]en; feltehetően [[Székesfehérvár]]ott is annak köszönhetően, hogy ezekben a városokban a „latinus” névvel illetett, főleg a [[Velencei Köztársaság]]ból, [[Lombardia|Lombardiából]] és a [[Rajna|Rajnán]] túli frank területekről érkezett iparosok és kereskedők külön városrészben, saját, kiváltságos közigazgatásuk alatt éltek.
 
[[14. század]]ban az első valódi céhek is a vendégtelepesek ([[hospes]]ek) bejövetele miatt alakulhattak meg. Ezek a „szász”, illetve „olasz” gyűjtőnéven emlegetett telepesek főként [[Flandria|Flandriából]], a [[Rajnai Palotagrófság]]ból és [[VeszfáliaVesztfália|VeszfáliábólVesztfáliából]] érkeztek. Többségük a [[szepesség]]i és [[erdély]]i városokban talált otthonra, de ők alapították az első céheket [[Pozsony]]ban, [[Kassa|Kassán]] és [[Debrecen]]ben is. A magukkal hozott ősi, flandriai és rajnai eredetű szervezeti forma, az ún. „Nachbarschaft” a legtovább az erdélyi szászok közt maradt fenn.
 
A céhrendszer első tárgyi emléke (Ábel festőmester céhcímeres sírköve, Buda) 1346-ból maradt fenn. A céhekkel kapcsolatos első írásbeli emlék dátuma 1369.<ref>{{cite book | author = Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András | title = Magyarország története 1301-1526 | publisher = Osiris Kiadó | location = Budapest | year = 2005 | isbn = 963-389-815-3 | pages = 111}}</ref>
A török hódoltság idején (a 16–17. században a Felvidéken, Nyugat-Magyarországon és Erdélyben folytatódott a céhesedés; további mesterségekben jöttek létre céhek (jellemzően ilyenek voltak a változatos hadfelszereléseket gyártő végvári céhek). A törökök által megszállt területeken viszont a korábbi céhek nagy többsége is megszűnt. A török kiűzése után Magyarországon újra fejlődésnek indultak a céhek — miközben Nyugat-Európában az iparosodás miatt már bealkonyult nekik. A legtöbb új céh a mezővárosokban és a falvakban, földesúri kiváltságlevéllel jött létre.
 
A céheket nem kedvelték a Habsburg uralkodók: [[III. Károly magyar király|III. Károly]], [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] (1760-ban), [[II. József magyar király|II. József]], legutoljára pedig [[1805]]-ben [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] szabályozta újra — jellemzően: nehezítette — működésüket. Ennek ellenére a falusi, illetve mezővárosi céhek még a 19. század elején is sorra alakultak. Ekkor mintegy 200 foglalkozásnak voltak céhei. Közülük sok szolgáltató jellegű volt:
* borbély,
* fürdős,