„Margit-sziget” változatai közötti eltérés

[[Arany János (költő)|Arany János]] [[1877]]-[[1882|82]] között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a ''Tölgyek alatt'' című versében. Kortársai, akik szintén a sziget szerelmesei: [[Jókai Mór]], [[Prielle Kornélia]], [[Lotz Károly (festő)|Lotz Károly]], [[Kamermayer Károly]], [[Korányi Sándor]], [[Szarvas Gábor (nyelvész)|Szarvas Gábor]], [[Jászai Mari]], [[Wekerle Sándor (miniszterelnök)|Wekerle Sándor]], akiket követ egy későbbi nemzedék: [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]], [[Szép Ernő]], [[Nagy Lajos (író)|Nagy Lajos]], [[Krúdy Gyula]] és [[Szerb Antal]], aki ''Budapesti útikalauz [[marslakó]]k számára'' című művében így írt a szigetről, bevezetve Arany Jánosról írandó szakaszát: ''„Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a mulandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni és itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is.”''