„Szamárium” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a érték, mágnesség, kis korr |
6 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
58. sor:
A '''szamárium''' a [[lantanoidák]] közé tartozó [[ritkaföldfém]]. A [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] 62-es [[rendszám (kémia)|rendszámú]] tagja, atomsúlya 150,36, vegyjele '''Sm'''. Fényes ezüstszürke enyhén kemény fém. Ahogy a legtöbb lantanoidának, a szamárium legstabilabb oxidációs száma +3. Léteznek szamárium(II) vegyületek is, ezek közül a legismertebb a szamárium-monoxid (SmO), a szamárium-jodid és a monokalkogenidjei: SmS, SmSe és SmTe. Élettani jelentősége kicsi. Enyhén mérgező.
Heinrich Rose német mineralógus a szamarszkit ásvány után nevezte el, ami [[Vaszilij Jevgrafovics Szamarszkij-Bihovec]] bányamérnökről kapta a nevét. Az első, a természetben is előforduló elem, amit személyről neveztek el, még ha közvetetten is.<ref name="royalSoc">[http://www.rsc.org/chemistryworld/podcast/Interactive_Periodic_Table_Transcripts/Samarium.aspChemistry in Its Element]{{Halott link|url=http://www.rsc.org/chemistryworld/podcast/Interactive_Periodic_Table_Transcripts/Samarium.aspChemistry |date=2018-11 }} – Samarium, Royal Society of Chemistry.</ref>
Habár a ritkaföldfémek csoportjához tartozik, a fém a negyvenedik leggyakoribb elem a földkéregben, gyakoribb, mint például az ón. Több ásvány is tartalmaz legfeljebb 2,8% szamáriumot. Ezek az ásványok megtalálhatók Kínában, az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, [[Brazília|Brazíliában]], [[Srí Lanka|Srí Lankán]], [[India|Indiában]], és [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]]. A vezető szamáriumtermelő [[Kína]].
70. sor:
A szamarszkitot először az [[Urál (hegység)|Uralban]] lelték fel, az 1870-es években más lelőhelyeket is felfedeztek, ami több kutató számára is hozzáférhetővé tette a fémet. V. J. Szamarszkij-Bihovec (1803–1870) az orosz Bányamérnöki Hadtest vezérkarának főnökeként engedélyezte a német Rose testvéreknek ([[Gustav Rose|Gustav]] és [[Heinrich Rose|Heinrich]]) az Uralból származó minták tanulmányozását.<ref name=bse>[http://bse.sci-lib.com/article099149.html Samarskite], [[Great Soviet Encyclopedia]] (in Russian)</ref><ref>{{cite journal|url = http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k3046j/f214.pagination|first = Lecoq de|last = Boisbaudran| title = Recherches sur le samarium, radical d'une terre nouvelle extraite de la samarskite|journal = Comptes rendus hebdomadaires des séances de l'Académie des sciences|volume = 89|year = 1879|pages = 212–214}}</ref><ref>Shipley, Joseph Twadell. [https://books.google.com/books?id=m1UKpE4YEkEC&pg=PA90 ''The Origins of English Words: A Discursive Dictionary of Indo-European Roots''], JHU Press, 2001, p.90. {{ISBN|0-8018-6784-3}}</ref> Boisbaudran az elemet ''szamáriának'' nevezte el, de a végződést később megváltoztatták, és a szamária nevet a szamárium-oxidokra használják az yttria, cirkónia, alumina, céria, holmia, és több más elnevezés analógjaként. Az ''Sm'' vegyjel mellett egészen az 1920-as évekig az ''Sa'' jelet is használták.<ref name=van>[http://elements.vanderkrogt.net/element.php?sym=Sm Samarium: History & Etymology]</ref><ref>{{cite journal|last1=Coplen|first1=T. B.|last2=Peiser|first2=H. S.|title=History of the recommended atomic-weight values from 1882 to 1997: A comparison of differences from current values to the estimated uncertainties of earlier values (Technical Report)|journal=Pure and Applied Chemistry |volume=70|pages=237|year=1998|doi=10.1351/pac199870010237}}</ref>
Az ioncserés technika 1950-es évekbeli felfedezése előtt a szamárium tiszta formában nem került kereskedelmi forgalomba. A neodímium frakcionális kristályosításának melléktermékeként keletkezett gadolínium-szamárium keveréket a gyártó után Lindsay Mixnek nevezték. Ezt az anyagot többek között a korai atomreaktorok szabályzórúdjaiban használták. Ma a szamárium, az európium és a gadolínium keverékét használják (SEG).<ref name=RSC>[http://www.rsc.org/chemistryworld/podcast/Interactive_Periodic_Table_Transcripts/Samarium.asp Chemistry in Its Element – Samarium] {{Wayback|url=http://www.rsc.org/chemistryworld/podcast/Interactive_Periodic_Table_Transcripts/Samarium.asp# |date=20110408195843 }}, Royal Society of Chemistry</ref> Ez a bastnäsitből vagy monacitból kivont lantanoidakeverék oldószeres extrakciójával készítik. A technológia azon alapul, hogy a nehezebb lantanoidák jobban oldódnak az adott oldatban, így könnyen eltávolíthatók. Ezután nem mindegyik gyártó folytatja a szétválasztást, hiszen a SEG az ércnek mindössze a 2%-át teszi ki. Az ilyen gyártók terméküket a specializálódott feldolgozóknak adják el. Az európiumtartalmat a fényporgyártáshoz használják el. A szamáriumot a maradékból vonják ki.<ref name=price>[http://www.lynascorp.com/page.asp?category_id=1&page_id=25 What are their prices?] {{Wayback|url=http://www.lynascorp.com/page.asp?category_id=1&page_id=25# |date=20070911225551 }}, Lynas corp.</ref>
== Előfordulása ==
516. sor:
A szamárium 153-as 46,3 órás felezési idejű, β-bomló izotópját [[sugárterápia|sugárterápiában]] használják fel. A hatóanyag a radioaktív Sm<sup>3+</sup>-ion kelátkomplexének nátriumsója, amit intravénásan juttatnak a szervezetbe. Az izotópot tartalmazó vegyületet Quadramet<sup>TM</sup> néven forgalmazzák.<ref>{{cite web|accessdate=2012-02-09|url=http://www.centerwatch.com/patient/drugs/dru267.html |title=Centerwatch leírása a Quadrametről}}</ref><ref>{{cite journal|last1=Finlay|first1=IG|last2=Mason|first2=MD|last3=Shelley|first3=M|title=Radioisotopes for the palliation of metastatic bone cancer: a systematic review|journal=The lancet oncology|volume=6|issue=6|pages=392–400|year=2005|pmid=15925817|doi=10.1016/S1470-2045(05)70206-0}}</ref> A kelátképzés a radioaktív szamárium felhalmozódásának megelőzésére szolgál, ami a sugárzás megnövelésével a [[rák (betegség)|rák]] kiújulásához vezetne.<ref name=emsley/>
A szamárium-149 jó neutronbefogó (41000 [[barn]]), ezért atomreaktorok szabályozórúdjaiba teszik. A [[bór]]ral és a [[kadmium]]mal szemben előnye az elnyelés stabilitása, hiszen a fúzióval és bomlással keletkező szamáriumizotópok szintén jó neutronbefogók: a szamárium-151 befogóképessége 15000 barn, a szamárium-150, 152, 153-é is több száz, és a természetes összetételű szamáriumé is 6800 barn.<ref name=LA2/><ref name=CRC/><ref>
=== Nem kereskedelmi és lehetséges alkalmazásai ===
Az IBM kutatólaborjában 1961-ben Mirek Stevenson és Peter Sorokin szamáriummal szennyezett kalcium-fluorid kristályokkal épített elsőként szilárd kristállyal működő [[lézer]]t. Ez a lézer 708,5 nm hullámhosszú vörös fényt bocsátott ki. Mivel folyékony héliummal hűtötték, azért kereskedelmi forgalomba nem került.<ref>Robert Bud, Philip Gummett [https://books.google.com/books?id=HMx_6FtHBcUC&pg=PA268 Cold War, Hot Science: Applied Research in Britain's Defence Laboratories, 1945–1990], NMSI Trading Ltd, 2002 {{ISBN|1-900747-47-2}} p. 268</ref><ref>{{cite journal|last1=Sorokin|first1=P. P.|title=Contributions of IBM to Laser Science—1960 to the Present|journal=IBM Journal of Research and Development|volume=23|pages=476|year=1979|doi=10.1147/rd.235.0476|issue=5}}</ref>
522. sor:
Egy másik szamárium alapú lézer az első telített röntgenlézer lett, ami 7,3 és 6,8 nm hullámhosszú sugarakat bocsát ki 50 pikomásodperces impulzusokkal. A lézert a [[hologram|holográfiában]], a biológiai [[mikroszkóp]]iában, a deflektometriában, az interferometriában és a radiográfiában használták többek között sűrű ködök vizsgálatára és asztrofizikai célokra.<ref>{{cite journal|last1=Zhang|first1=J.|title=A Saturated X-ray Laser Beam at 7 Nanometers|journal=Science|volume=276|pages=1097|year=1997|doi=10.1126/science.276.5315.1097|issue=5315}}</ref>
A szamárium-monokalkogenidek elektromos ellenállásának változását nyomásérzékelőkben és memóriákban használják ki,<ref>Elmegreen, Bruce G. et al. [http://www.freepatentsonline.com/y2010/0073997.html Piezo-driven non-volatile memory cell with hysteretic resistance] US patent application 12/234100, 09/19/2008</ref> ahol is az ellenállást a külső nyomással szabályozzák. Ezeket az eszközöket még fejlesztik.<ref>
A szamárium és a neodímium <sup>147</sup>Sm, <sup>144</sup>Nd és <sup>143</sup>Nd izotópjainak elemzése segít a sziklák és a meteoritok származásának és keletkezési idejének meghatározásában. Ez a szamárium-neodímium kormeghatározás. A két ritkaföldfém fizikai és kémiai tulajdonságai hasonlók, így nehez válnak el egymástól a különféle geológiai folyamatok hatására. Elkülönülésük jól modellezhető az elemek ionsugarának méretének különbözőségével.<ref>Robert Bowen, H -G Attendorn [https://books.google.com/books?id=k90iAnFereYC&pg=PA270 Isotopes in the Earth Sciences], Springer, 1988, {{ISBN|0-412-53710-9}}, pp. 270 ff</ref>
| |||