Főmenü megnyitása

Módosítások

1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
A [[kiegyezés]] utáni években a járások száma kettővel nőtt: a Kárpátaljai járás keleti és nyugati fele ''Poprádvölgyi'' és ''Tátrai'' járásként élt tovább, a Lőcsei járás nyugati feléből pedig megalakult a ''Hernádvölgyi''.
 
Az [[1876-os megyerendezés]] során Szepes vármegyébe olvasztották az addig külön [[törvényhatóság]]ot alkotó [[Szepesi 16 város|Szepesi 16 város kerületét]],<ref>[{{Cite web |url=http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746# |title=1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről] |accessdate=2014-06-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140606220605/http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746# |archivedate=2014-06-06 }}</ref> továbbá [[Késmárk]] és [[Lőcse]] [[szabad királyi város]]okat, végül [[Gölnicbánya]] [[törvényhatósági jogú város]]t, mely utóbbi csak 1870-ben lett a megyéből kiemelve.
 
1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6214 1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról)]</ref> addig a [[főszolgabíró]] mindenkori lakhelye számított a székhelynek. Az utolsó átszervezés 1894-ben történt, amikor két új járást szerveztek, ezzel azok száma nyolcra nőtt, egyiknek a székhelyét áthelyezték, és mindegyik nevét a székhelyéhez igazították.
167 429

szerkesztés