„Cellulóz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
Etimológia
apróbb javítások
15. sor:
| year=1969 | volume=32 | pages=420 – 424
}}</ref>
A cellulóz a földönFöldön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a [[növények]] vázanyagának nagy része cellulóz. Pontosabban a [[fa (anyag)|fa]] 40%-a, a [[gyapot]] 50%-a, a [[len]] és a [[kender]] 80%-a. A [[vatta (anyag)|vatta]] és a [[papír]] szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll.
 
A tiszta cellulóz fehér színű, szobahőmérsékleten szilárd anyag. Vízben, híg savban, híg lúgban és szerves oldószerekben nem oldódik, ezért kiváló vázépítő.
25. sor:
A cellulóz annyiban különbözik a '''keményítő'''től:
* A cellulózt több glükózegység építi fel, mint a keményítőt.
* A cellulóz béta-glükózegységekből épül fel- (változó térállásban-), míg a keményítő alfa-glükózegységekből áll.
* A cellulóz molekulacellulózmolekula lánc alakú, a keményítőé pedig spirális (hélix).
 
== Lebontása ==
''
 
A cellulóz molekulájában béta-glükózegységek váltakozó térállásban (alsó és felső) kapcsolódnak össze, és lánc alakúvá formálódnak. A hosszú láncmolekulák [[hidrogénkötés]]ekkel kapcsolódnak össze, melyek fonalszerűvé teszik a növényi rostokat. Ez annyira ellenálló, hogy csak erős savakkal vagy ammóniás réz-oxid oldattal lehetséges a bontása. Tömény savval főzve először [[cellobióz]]ra, majd a cellobióz szőlőcukorrá [[Hidrolízis|hidrolizál]].
 
A fentebb soroltakon kívül csak néhány [[gombák|gomba]], [[baktériumok|baktérium]] és [[rovarok|rovar]] képes bontani. A [[kérődzők|kérődző állatok]] [[emésztőrendszer]]e jellemzően tartalmaz olyan mikroorganizmust, mely [[enzim|enzimatikus]] úton lebontja a cellulózt. A termő[[talaj]]ban is léteznek cellulózbontó baktériumok, melyek a cellulózt [[humusz|humusszá]] alakítják.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Cellulóz