„Szójabab” változatai közötti eltérés

A világ legnagyobb szójatermesztői 2010-ben a következők voltak: Amerikai Egyesült Államok (35%), Brazília (27%), Argentína (19%), Kína (6%) és India (4%).<ref name="United States Department of Agriculture">[http://www.soystats.com/2011/page_30.htm World Soybean Production 2010]{{Halott link|url=http://www.soystats.com/2011/page_30.htm |date=2018-11 }}.</ref> Az USA emellett nemcsak a legnagyobb exportőr címét tudhatja magáénak, hanem ők a világ legnagyobb szójafogyasztói is egyben.

Magyarországi termesztéséről FAO adatok 1961-től állnak rendelkezésre, amikor is 616 tonna termett. A következő évben 3361 tonnára ugrott a termés, ahonnan 1969-ig lassan 300 tonnára esett vissza. 1970-72 között nem áll rendelkezésre adat, majd 1970-75 FAO becslései, és nem hivatalos adatai után 1976-77 években már 40 ezer tonna feletti a termés. Stagnálás-lassú emelkedés jellemzi a 70-es évek végét, 80-as évek elejét, jellemzően 50 ezer tonnás termés körül. Ezt két kiugró év -1988-ban 105 ezer tonna, 1989-ben 118 ezer tonna- követi, amely után a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]]nak betudható szakadás és mélyrepülés jön. A mélypont 1994-95, 20 ezer tonna alatti terméssel. Innen áll fel lassan az ágazat, 2005-től 80 ezer tonna körüli termés jellemző az országra.<ref name="FAOSTAT20121205">[http://faostat.fao.org/site/567/DesktopDefault.aspx?PageID=567#ancor FAO statisztikai adatok alapján, letöltve 2012. december 5-én]</ref><ref>{{Cite web |url=http://vetomag.elitmag.hu/cikk/143/nehany_gondolat_a_szoja_termesztesehez# |title=Archivált másolat |accessdate=2012-11-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304174336/http://vetomag.elitmag.hu/cikk/143/nehany_gondolat_a_szoja_termesztesehez# |archivedate=2016-03-04 }}</ref><ref>http://kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nszoja.htm{{Halott link|url=http://kutdiak.kee.hu/diak/nzs/nszoja.htm |date=2018-11 }}</ref>

Az olajának felhasználása a kozmetikumok, szappanok, piperecikkek alapanyagától a biodízel üzemanyagon át a festékhigítókig és műanyagokig terjed.<ref name=foodsecurity /> Textilipari hasznosítása is ismert, fehérje alapanyagú mesterséges [[szálasanyagok#Mesterséges szálasanyagok|szálasanyagot]] állítanak elő a feldolgozása során visszamaradó hulladékból.<ref>{{Cite web |url=http://www.michigansoybean.org/MSPCSite/SoyProducts/HowSoyFabricIsMade.pdf# |title=Archivált másolat |accessdate=2012-11-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120704005050/http://michigansoybean.org/MSPCSite/SoyProducts/HowSoyFabricIsMade.pdf# |archivedate=2012-07-04 }}</ref>

2006-ban az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma egy tanulmányt készíttetett a GM-növények gazdasági hatásáról. A tanulmány szerint szója esetében a használt növényvédőszerek mennyisége 1995-2002 között nem változott, míg kukorica és gyapot esetében számottevő csökkenés figyelhető meg. Összességében mintegy 310 millió dollár profitot hozott a génkezelt növények bevezetése, ám ennek nagy részét a magkereskedők (40%) és a biotech cégek (28%) fölözték le, míg a gazdák (20%) csak szerény méretekben részesültek a haszonból. A tanulmány megállapítja, hogy a génkezelt haszonnövények közül a szója elterjedése volt a legdinamikusabb, és 2005-re elérte a teljes vetésterület 87%-át.<ref>{{cite web| publisher = United States Department of Agriculture| url = http://www.ers.usda.gov/publications/eib11/eib11.pdf | format = PDF| title = The First Decade of Genetically Engineered Crops in the United States| |last = Fernandez-Cornejo | first = J. | coauthors = Caswell, Margriet| date = April 1, 2006| accessdate = February 18, 2012| archiveurl = https://www.webcitation.org/5qfjgPesZ?url=http://www.ers.usda.gov/publications/eib11/eib11.pdf#| archivedate = 2010-06-22}}</ref>