„Sümeghy család” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎A család első nemzedékei: Commonsba áthelyezett kép
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
18. sor:
[[Sümeghy József (zalai alispán)|Sümeghy József]] ([[1757]]–[[1832]]), Zala vármegye jegyzője, Sümeghy Ferenc táblabíró és Póka Marianna gyermeke,<ref name="Szluha Márton 2011">Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. Heraldika kiadó. (I. Kötet). (646.o.)</ref> [[1794]]. [[október 13.|október 13]]-án Sümeghy Ferenc öccsével együtt adományt kapott [[Ferenc magyar király]]tól a Zala vármegyei Lovászi és Szentmargita nevű birtokokra. Onnantól a család a két nemesi előnevet kezdte használni: "''lovászi és szentmargitai''" Sümeghy család lett.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 58. kötet - 267 - 270. oldal</ref> Mivel öccse Ifjabb Sümeghy Ferenc nem nősült meg, Sümeghy József a család vagyona egyetlen fiúörököse volt. Élete során gyarapította a család birtokadományát és vagyonát.
 
Sümeghy József a legnagyobb családi birtokra, [[Söjtör]]re költözött ahol gyermekei születettek. Később, [[1782]]-ben, Sümeghy József a Királyi Tábla jegyzőjeként, majd [[1786]]-ban alszolgabíróként tevékenykedett. [[1797]]-ben, Zala vármegye alispánja, és királyi tanácsos lett. Egy vitatott szerepet töltött be az akkori történelemben.<ref>Molnár András (2003). A fiatal Deák Ferenc. Osiris kiadó.(175.o.)</ref> A későbbi zalai főispánnal, [[Amade Antal (író)|várkonyi Amadé Antal]] gróffal, igen közeli kapcsolatba került, és igen heves Habsburg párti támogató politikai tevékenységeket végeztek. Minden áron el akarták fogadtatni Zalában a király törvényeit a helyi nemesek körében, ami nagy viszályt okozott.<ref name="sellyey">{{Cite web|url=http://www.natarch.hu/szemle/20014/molnar.htm|title=Molnár András. Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán — Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései|accessdate=2013-05-27|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305015641/http://www.natarch.hu/szemle/20014/molnar.htm#|archivedate=2016-03-05}}</ref>
 
Sümeghy József alispán első felesége lovászi Jagasics Júlia (1775–1804), a [[Jagasics család]]ból való lovászi Jagasics András zalai alispán (1728–?) és rábabogyószlói Vajda Sára lánya volt, akit [[1791|1791.]] [[június 26.|június 26]]-án vett el Muraszemenyén.<ref name="Szluha Márton 2011"/><ref>Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó. (646.o.)</ref> Az első házásságából született: [[Sümeghy Mihály]] (1793–?) főszolgabíró a kapornaki járáson két ízben (1821–1823) és (1825–1828),<ref>Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50.(266.o.)</ref> Sümeghy Judit Marianna (1792 1880), aki [[1807]]. [[április 29.|április 29]]-én Söjtörön férjhez ment [[Bertha család|felsőeőri Bertha Ignác]] (1780–1847) úrhoz, és egyben ők dukai és szentgyörgyvölgyi [[Széll Kálmán (politikus)|Széll Kálmán]] (1843–1915) miniszterelnök anyai nagyszülei voltak; Sümeghy Borbála (1797–1834) Dvornikovics Mihály (1792–1838) felesége, aki Dvornikovics Kristóf (†1801) és ákosházi Sárkány Borbála (†1821) fia volt; és Sümeghy József ([[1799]]–[[1843]]), [[táblabíró]], aki feleségül vette guári és felsőszelestei Guáry Jusztinát (1801–1854), Guáry Miklós (1766–1839) királyi udvarnok és soproni főjegyző lányát.<ref>Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.(488.o.)</ref> Ebből a házasságból származott Sümeghy Anna (†1871), bezerédi Bezerédj Gyula (1823–1869) felesége.<ref>Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.(189.o.)</ref>