„SUGÁR Üzletközpont” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
linkjav. |
||
17. sor:
| felhasznált anyagok =
| védettség =
| tervező = [[Budapesti Városépítési Tervező Iroda|BUVÁTI]]
| építész = <!-- Wikidatából -->
| vállalkozó =
56. sor:
A terület története a [[Szocializmus|szocialista]] városfejlesztés [[1960-as évek|hatvanas évekbeli]] időszakára nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy az [[1950-es évek|ötvenes években]] épült [[Kerepesi út]]i [[lakótelep]] folytatásaként modernebb, [[Panelház|nagypaneles]] lakóövezet létesüljön a [[Nagy Lajos király útja]] túloldalán, [[Füredi utcai lakótelep|Füredi úti lakótelep]] néven, amelynek komplett városrészközpont-funkciót szántak. Az ötvenes években még csak a [[Puskás Ferenc Stadion (1953)|Stadion]]ig tervezett [[M2-es metróvonal|2-es metrót]] is úgy tervezték újra, hogy az [[Örs vezér tere (metróállomás)|Örs vezér téren legyen a végállomása]] (a [[Helyiérdekű vasút|HÉV]]-et viszont megrövidítették, hogy ne járjon párhuzamosan a metróval).
A telek beépítésére pályázatot írtak ki, amelyet a BUVÁTI ([[Budapesti Városépítési Tervező
===A fénykor===
A SUGÁR a maga idején valóságos luxusnak számított. Egyetlen „riválisa” akkoriban még csak a [[Skála Budapest Nagyáruház|Budai Skála]] volt. Az új áruházat [[1981]]. április 23-án [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] [[Magyar Szocialista Munkáspárt|párt]]főtitkár is megtekintette, hivatalos látogatás keretében.<ref>https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-K2ltQXgzeVFPeWE3eUJabi9DZ2cwdz09</ref>
A belső terek meghatározó színét, a sötétbarnát és a padlizsánlilát jól kiegészítette a sötétsárga pietra-burkolat. A hazai közönség itt láthatott először olyan térrácsos, kupolasoros felülvilágítót, amelyen át természetes fény tódult be a központi, tágas közlekedőtérbe (a kerengőbe, ahogy akkor nevezték) és az emeleti passzázsra. A földszint és az emelet között a csempeburkolatos lépcsőkön kívül [[mozgólépcső]]n is lehetett közlekedni. A földszinten iparművész tervezte [[
Az áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester Úttörő- és Barkácsbolt, kétszintes [[Keravill]] és Vasedény, Szivárvány, Aranypók, Ofotért, Sportszer- és Játék-, Háztartási- és Illatszerbolt, Óra-Ékszer, [[IBUSZ Utazási Irodák Kft.|IBUSZ]] és posta (ezek részben ma is bérlők az üzletközpontban), továbbá szépségszalon, fodrászat, könyvesbolt, cipőjavító, az emeleten presszó, drinkbár, snack-bár, söröző, szendvicsbüfé, látványkonyha, cukrászat és még sok más üzlet. A legtöbb vásárlót azonban a földszinten lévő, luxuskialakítású Csemege [[szupermarket]] vonzotta, amely hosszú évekig az ország legnagyobb alapterületű, legjobban ellátott élelmiszer-áruháza volt, hatalmas áruválasztékkal.
A Keravillnál zsilipes berakodást alakítottak ki: a szállítók egy előtérbe tudtak lepakolni, ahonnan az árut később lehetett az eladótérbe átszállítani, így nem volt szükség állandó jelenlétre, a bolti dolgozók és a szállítók tevékenysége egymástól függetlenül, zavartalanul folyhatott.
| |||