„Távcső” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam 178.48.104.161 (vita) szerkesztését (oldid: 20554323)igazság ugyan lehet, de ellenőrizhető forrás nélkül a Wiki nem fogadja el
Címke: Visszavonás
8 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
14. sor:
Már az [[ókor]]i [[Asszíria|Asszíriában]] is viszonylag jó lencséket állítottak elő,<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/380186.stm World's oldest telescope?]</ref> de csak feltételezés, hogy ezekből távcsöveket is építettek volna. Az optikai lencséket ismerték az [[arabok]] és a [[Perzsa Birodalom|perzsák]] is. [[Roger Bacon]] a [[13. század]]ban írt arról, hogy optikai elemek felhasználásával a távoli tárgyak közelebbinek láttathatók. [[Leonard Digges]] [[angolok|angol]] földmérő [[1540]] körül már készített olyan távcsövet,<ref>Gribbin, John: A tudomány története 1543-tól napjainkig, Bp., Akkord, 2004.</ref> amellyel 2–3-szoros [[nagyítás (optika)|nagyítás]]t ért el. Halála után kiadott könyvében, a ''Pantometriában'' valószínűleg [[Távcső#Katadioptrikus távcsövek|katadioptrikus távcsövet]] ír le, teljesen valószínűtlen, hogy azt kísérletezés nélkül, spekuláció útján kitalálhatta volna. [[Leonardo da Vinci]] jegyzetei között szerepel egy nagyon pontosan leírt távcső, amelynek még [[okulárkihuzat]]a is volt (hogy a lencsék távolságát változtatva élesíthesse a képet). Ez olyan praktikus eszköz, amelynek kifejlesztése távcsőkészítő tapasztalatok és használat nélkül szintén nem valószínű.
 
Az első, biztosan létező távcsöveket [[Hollandia|Hollandiában]] készítették [[1608]] körül; a távcső feltalálását [[Hans Lippershey]]-nek (vagy ''Lipperhey'') tulajdonítják; ő [[1608]]. [[október 2.|október 2-án]] kérte meg a szabadalmi védettséget. Két [[hét (naptár)|hét]] múlva ''Lipperhey'' konkurense, [[Jacob Adriaanszon]] (majd kicsit később az [[összetett mikroszkóp]] feltalálója, [[Zacharias Janssen]]) is bejelentést tett, de ''Lipperhey'' ismertette meg a világgal az új eszközt, amelyet rövidesen gyártani kezdtek.<ref>{{cite web|url=http://www.mcse.hu/a_tavcsovek_vilaga/20090122_elsotavcso.html|title=Ki készítette az első távcsövet?|last=Bartha|first=Lajos|date=2002-01-22|publisher=[http://www.mcse.hu/ MCSE]|accessdate=2009-01-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090126225116/http://www.mcse.hu/a_tavcsovek_vilaga/20090122_elsotavcso.html#|archivedate=2009-01-26}}</ref>
{{cite web|url=http://www.mcse.hu/a_tavcsovek_vilaga/20090122_elsotavcso.html|title=Ki készítette az első távcsövet?|last=Bartha |first=Lajos|date=2002-01-22|publisher=[http://www.mcse.hu/ MCSE]|accessdate=2009-01-23}}</ref>
 
Amikor az új találmány híre elért hozzá, [[Galileo Galilei]] is megépítette saját, lényegesen jobb távcsövét. Míg a korábbi műszerek nagyjából tízszeres nagyításra voltak képesek, Galilei a maga alaposabb optikai ismereteivel hatvanszoros nagyítást ért el. Az új eszközt 1609 augusztusában, a [[Szent Márk-székesegyház (Velence)|Szent Márk-székesegyház]] harangtornyában mutatta be [[Leonardo Donato]] [[velencei dózse|velencei dózsénak]].<ref>[[Simon Singh]]: A Nagy Bumm, Park Könyvkiadó Kft., 2006, p. 78–79.{{ISBN|978-963-530-725-8}}</ref>
123 ⟶ 122 sor:
[[Kép:Porro binocular.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Egy jobb minőségű prizmás távcső Porro rendszerű képfordító prizmarendszerrel]]
 
'''1''' - objektív (''tárgylencse''); '''2 - 3''' - Porro rendszerű képfordító prizmarendszer ; '''4''' - okulár (''szemlencse'')[http://www.tavcso.hu/egyeb/manual/binoutmutato.pdf][https://web.archive.org/web/20100305194349/http://www.tavcso.hu/binokularok.php][https://web.archive.org/web/20100417084638/http://tedbrink.webs.com/germany.htm]
 
A fentebb tárgyalt távcsövek (''kivételt képez a Galilei-féle távcső'') földi megfigyelés céljára nem alkalmasak, mert fordított állású, azaz fejjel lefelé álló képet adnak. Csillagászati megfigyelésnél ennek nincs jelentősége. A földi távcsövekben (megfigyelő vagy túratávcsövekben) a képet a fényútba helyezett prizmák segítségével megfordítják. A prizma ilyen esetekben nem a színekre bontást szolgálja, hanem a derékszögben álló oldallapok tükörként viselkednek, élesebb képet adva, mint amilyenre a tükrök képesek lennének.
300 ⟶ 299 sor:
== Külső hivatkozások ==
{{Commons|Telescope}}
* [https://web.archive.org/web/20061003011004/http://www.mcse.hu/tavcsoves_sarok.html Távcsöves sarok] A Magyar Csillagászati Egyesület online rovata
* [https://web.archive.org/web/20110128083612/http://www.schiefs.com/schiefs02e.html The Oblique Telescope]
* [http://www.optika.hu/manager.asp?page=http://www.optika.hu/magazin/Yolo.htm Berente Béla: Az apokromátok alternatívája a ferdetükrös távcső (történelmi leírással)]
* [https://web.archive.org/web/20110813081737/http://www.hifimagazin.hu/degrell/publ/brachy%20kezirat.rtf Degrell László-Mizser Attila: A Brachy távcső_kézirat]
* [https://web.archive.org/web/20130417103847/http://www.atmsite.org/contrib/Holm/bulletina/index.html The Schiefspiegler (Oblique Telescope), by Anton Kutter] {{en}} <ref>A Brachy-teleszkóp működésének könnyebb megértéséhez.</ref>
* [https://web.archive.org/web/20081228113239/http://www.freeweb.hu/blglsl/tavcso/2_mech/ekvator.html Távcsőmechanikák -- Ekvatoriális szerelésű mechanikák]
* [http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/szemoptikaja.pdf Orvosi fizikai gyakorlatok - A szem optikája]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Távcső