„Ókori Róma” változatai közötti eltérés

A római társadalom ősi nemzetiségi szervezetébe két réteg tartozott. A vezető réteget a földbirtokos családok, a [[patricius]]ok (jelentése: „jó apától származó”) alkották. Soraikból került ki a királyok tanácsadó testülete, a [[senatus]] ([[vének tanácsa]]). Ők katonáskodtak, mert a hadi felszerelés (lovak, harci kocsi) drága volt. Sajátos helyzetű réteget jelentettek a kisebb vagyonú cliensekkliensek (pártfogoltak), akik a patríciusoktól függtek és azok támogatását élvezték. Pártfogójuknak engedelmességgel tartoztak és különféle feladatokat végeztek el számukra. A nemzetségeken kívüliek a plebejusok (köznép). Nem rendelkeztek polgárjoggal, nem tekintették őket a római nép (Populus Romanus) részének. Így politikai jogokkal sem bírtak. Ők a kis parcellákon dolgozó parasztok, és közülük került ki a kevés számú kézművesek és kereskedők. Az etruszk királyok kora kedvezett a plebejusoknak. A nagy építkezések (városfal, mocsarak lecsapolása) megrendeléseket, munkaalkalmat, így anyagi biztonságot adtak. A hadászati változások (a gyalogság jelentőségének növekedése) és az olcsóbb vasfegyverek elterjedése katonai szerepüket erősítette.