„Alkotmányos monarchia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Az '''alkotmányos monarchia''' (vagy '''parlamentáris monarchia''') olyan [[monarchia]], amelyben az uralkodó hatalmi jogait írott vagy íratlan [[alkotmány]] alapján gyakorolja.{{sfn|Blum|Cameron|Barnes|1970|pp=267–268}} Az alkotmányos monarchia abban különbözik az [[Abszolút monarchia|abszolút monarchiától]], amelyben az uralkodó abszolút hatalommal rendelkezik, hogy az előbbiben a monarcha a jogszabályi rendszer megállapította keretek közt gyakorolja hatalmi jogosítványait.
 
Az uralkodói hatalom nagysága az alkotmányos monarchiákban is lehet kisebb, vagy nagyobb. [[Marokkó]]ban például az alkotmány jelentős hatalmi jogokat biztosít az uralkodónak, ugyankkorugyanakkor [[Svéd monarchia|Svédországban]] vagy [[Dán monarchia|Dániában]] az uralkodónak kevés formális joga maradt.
 
Bár a legtöbb uralkodó kezében van formális hatalom és a kormány jogilag lehet, hogy az uralkodó nevében kormányoz, Európában az a tipikus, hogy az uralkodó nem alakítja személyesen a politikát és nem ő választja ki a politikai vezetőket. [[Vernon Bogdanor]], [[Thomas Macaulay]]t parafrazeálva, úgy határozta meg az alkotmányos monarcha szerepét, hogy "uralkodik, de nem kormányoz".{{sfn|Bogdanor|1996|pp=407–422}}
 
Bár a legtöbb uralkodó kezében van formális hatalom és a kormány jogilag lehet, hogy az uralkodó nevében kormányoz, Európában az a tipikus, hogy az uralkodó nem alakítja személyesen a politikát és nem ő választja ki a politikai vezetőket. [[Vernon Bogdanor]], [[Thomas Macaulay]]t parafrazeálva, úgy határozta meg az alkotmányos monarcha szerepét, hogy "uralkodik, de nem kormányoz".{{sfn|Bogdanor|1996|pp=407–422}}
Amellett, hogy a nemzet egységét testesíti meg, az alkotmányos monarcha rendelkezhet olyan formális jogokkal is, mint [[a parlament feloszlatása]], vagy az [[uralkodói jóváhagyás]] a törvényekhez. Ezeket a jogokat azonban szigorúan az írott, vagy íratlan alkotmányos elvekkel összhangban gyakorolhatja. [[Walter Bagehot]] brit politológus ''Az angol alkotmány'' ''(The English Constitution)'' című könyvében három fontos politikai jogot nevez meg, amelyeket az alkotmányos monarchia szabadon gyakorolhat: a jogot, hogy egyeztessenek vele, illetve a bátorítás és az óvás jogát. Sok alkotmányos monarcha jelentős befolyást őrzött meg, bizonyos [[fenntartott jogok]] révén, és fontos politikai szerepet tölthet be.
 
12. sor:
* {{zászló|Antigua és Barbuda}} [[Antigua és Barbuda monarchia|Antigua és Barbuda]]
* {{zászló|Aruba}} [[Aruba]]
* {{zászló|Ausztrália}} [[Ausztrál monarchia|AusztraliaAusztrália]]
* {{zászló|Bahama-szigetek}} [[A Bahama-szigetek monarchiája|Bahama-szigetek]]
* {{zászló|Bahrein}} [[Bahrein]]
36. sor:
* {{zászló|Hollandia}} [[Holland királyság|Hollandia]]
* {{zászló|Új-Zéland}} [[Új-zélandi monarchia|Új-Zéland]]
* {{zászló|Norvégia}} [[Norvégia]]
* {{zászló|Pápua Új-Guinea}} [[Pápua új-guineai monarchia|Pápua Új-Guinea]]
* {{zászló|Saint Kitts és Nevis}} [[Saint Kitts és Nevis]]