„Udvard” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) kat |
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
71. sor:
[[1922]]-ben felépült az olvasókör székháza (a mai községháza helyén állt). A képviselő-testület [[1930]]. [[május 3.|május 3-ai]] jegyzőkönyve szerint a falu 4 új marhavásárnapot kapott, így összesen évente hat vásárt rendezhetett. [[1933]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] a Forgó utcában kitört tűzvészben többek között a fatelep is leégett. A második világháború frontjain 96 udvardi vesztette életét, [[1944]]-ben pedig a teljes zsidó lakosságot (65 fő) koncentrációs táborba hurcolták. A második világháború frontja [[1945]]. március 28-29-én haladt át Udvardon, a templomtorony is bombatalálatot kapott. Ekkor pusztult el a 19. század elején épült zsidó imaház és iskola is. [[1946]]-[[1948]] között mintegy 1200 udvardi lakost telepítettek ki, helyükre szlovákokat telepítettek be; ekkor vált a korábban kizárólag magyarlakta település vegyes nemzetiségűvé.
[[1963]] januárjában a Zsitva elárasztotta a község északi és nyugati részeit, valamint elsodorta a régi hidat.<ref>{{Cite web |url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Udvard/pages/002_udvard_foldrajz.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2008-10-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081012180341/http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Udvard/pages/002_udvard_foldrajz.htm# |archivedate=2008-10-12 }}</ref> [[1986]]-ban a faluközpontban felépült a Jednota üzletház.
==Népessége==
102. sor:
Udvard híres szőlőtermesztéséről, a legkiterjedtebb szőlők a falutól északkeletre levő szőlőhegyen találhatóak. [[1950]] után a szövetkezetesítés és a tagosítás során a régi szőlők nagy részét beszántották és új telepítéseket végeztek a baromlaki út mentén. A szőlőhegy újratelepítését [[1971]] után végezte el a szövetkezet, [[1983]]-[[1986]]-ban korszerű pincegazdaságot is létesítettek itt.
A vasúttól délre eső területen, valamint a falutól északkeletre kiterjedt gyümölcsösök találhatóak (alma, cseresznye, barack, szilva). Előbbi terület az OVD ([http://www.ovddvory.sk Ovocinárske družstvo]) gazdasághoz tartozik, mely összesen 177 hektár területen gazdálkodik (ebből 115 hektár almáskert<ref>{{Cite web |url=http://ovddvory.sk/index1.php?ovd=produkcia# |title=Archivált másolat |accessdate=2008-10-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080923105705/http://www.ovddvory.sk/index1.php?ovd=produkcia# |archivedate=2008-09-23 }}</ref>). Korábban többen foglalkoztak selyemhernyó-tenyésztéssel Udvardon, az újvári utat az 1940-es évekig eperfák szegélyezték.
[[Geotermika|Geotermális]] kútját 1980-ban létesítették. A másodpercenkénti 7,2 liter vízhozamú, 62 °C hőmérsékletű termálvíz hasznosításának tervezete azonban csak 2008-ban fogalmazódott meg.
195. sor:
* Paterka Pál - Ján Tirpák 2016: Terénne a geofyzikálne prieskumy stredovekých sakrálnych objektov. Monument revue 5/1, 69-71.
* [[Keglevich Kristóf]] 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 194-195, 197-198.
* [https://web.archive.org/web/20100412100054/http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/Udvard/index.htm Angyel, M. 1994: Udvard nevezetességei]
* Angyel, M. 1993: Udvard múltja és jelene. Egy királyi kúria története. Pozsony.
* [[Juraj Pavúk]] 1964: Grab des Želiezovce-Typus in Dvory nad Žitavou. [[Slovenská archeológia]] 12, 5-68.
204. sor:
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20070502144852/http://www.hhrf.org/ujszo/2001/62/melleklet.htm Az Új Szó cikke Udvardról (2001)]
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||