„Uradalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 37.191.21.11 (vita) szerkesztéséről Lálálá9999 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
5. sor:
Európában a [[7. század]]ra alakult ki az uradalom, a [[középkor]]i nagybirtok, amely azonban még kisüzemi termelésen alapuló nagygazdaság volt, mert a munka a paraszti üzemekben folyt, amelyek betagolódtak az uradalom szervezetébe.
A [[9. század|9]]-[[10. század]]ban új szakasz kezdődött az európai nagybirtokok életében. Ekkor alakultak át földesurasággá, azaz teljes közigazgatási, bíráskodási („úriszék”), katonai és adóztatási szervezetté. A nagybirtokok immunitást szereztek, azaz királyi tisztviselő nem intézkedhetett a területükön, ott minden közfunkciót a birtokos látott el. Ez idő tájt jelentek meg az első fából vagy kőből épített, uradalmi központ szerepét betöltő [[vár]]ak. Az uradalom területén lévő templomokat, kolostorokat is a földesúr alapította - támogatta, de ellenőrizte is.<ref>{{Cite web |url=http://www.freeweb.hu/xantana/tortenelem/toriuj/kozmgazd.pdf# |title=Archivált másolat |accessdate=2010-02-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101217071227/http://www.freeweb.hu/xantana/tortenelem/toriuj/kozmgazd.pdf# |archivedate=2010-12-17 }}</ref>
Az uradalmi [[jobbágy]]ok saját használatra, termény-, pénz- és munkajáradék ellenében, szántóföldet és házhelyet, kertet kaptak a földesúrtól. Munkájukat saját állataikkal és szerszámaikkal végezték. A földesúr saját kezelésű birtokát, az ún. majorságot vagy allódiumot [[robot]]ban művelték. Egyes források szerint létezett egy különös adófajta is (ezt más források vitatják), [[Ius primae noctis|az első éjszaka joga]]: a jobbágy házasságkötésekor a nászéjszakát át kellett engednie urának, vagy pénzzel meg kellett váltania.<ref>http://uradalom.netlap.net/#K%F6z%E9pkori_uradalmak</ref>
| |||