|
[[Caius Suetonius Tranquillus|Suetonius]] leírása Neróról:
{{idézet2|''ÚgyszólvánNem egyetlen rokonivolt kötelékolyan sem voltrokona, melyetakit gazságábanbűnnel megbe ne tépázottmocskolt volna.Antoniát, Claudius leányátlányát megvádolta, Antoniáthogy felkelést szervez ellene, akiés megölette, mert Poppaea halála után nem akart hozzáférjhez menni feleségülhozzá. Hasonlóképpen meggyilkoltatta vérrokonait is, elemésztettevagy akik sógorság révén kerültek rokonságba vele: ezek között volt az ifjú Aulus Plautius is; őt kivégzése előtt még meg is becstelenítette, azonmondván: a„Most címenaztán menjen, hogyanyám, lázadástés szervez;csókolgassa éppígyaz végzettutódomat”; többielhíresztelte, mégolyhogya távolifiú rokonaivalaz ő anyja szeretője volt, és atyafiaivalaz iscsászári hatalmat ígért neki. Mostohafiát..., akiRufius mintCrispinust, Poppaea még afféleserdületlen kisfiúgyermekét, állítólaghalászat vezéresditközben éstulajdon császárosditrabszolgájával vízbe játszogatottfojtatta, horgászásmert közbenazt sajátrebesgették, szolgáivalhogy ölettehadvezéresdit ameg császárosdit tengerbejátszik. DajkájánakTuscust, dajkája fiát, száműzetteEgyiptom helytartóját azértszáműzte, mert egyiptomia helytartócsászár korábantiszteletére előkészített medencék vízében megfürdött. abbanSenecát, tanítómesterét halálba kergette; pedig elbocsátási kérelme és vagyonáról való lemondása alkalmából szentül megesküdött neki, hogy „alaptalan a fürdőbengyanúja,és melyető inkább választaná a császárlátogatáshalált, alkalmárasemhogy építettekártalmára legyen”. HalálbaBurrusnak, kergettea tanítójáttestőrség Senecát,parancsnokának bártorokfájás valahányszorellen ezígért elbocsáttatásátgyógyszer kértehelyett smérget vagyonátküldött. isGazdag és idős, átszabadon akartabocsátott engednirabszolgáit, mindigakik égreőtegykor földreörökbefogadtatásához esküdözötthozzásegítették, nekimajd hogybizalmas nincstanácsadói mitőlvoltak tartaniaa hatalomban, sételükbe, hogyitalukba inkábbszórt meghal,méreggel minthogysorban bántalmazza.eltette láb alól''|Suetonius: Nero élete [<ref>[http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Suetonius/12Caesars/Nero*.html Suetonius, The Lives of the Caesars The Life of Nero 35.], penelope.uchicago.edu{{en}}</ref><ref>[http://mek.oszk.hu/03200/03264/03264.htm#12 Suetonius: Caesarok élete Tizenkét Életrajz 35.], mek.oszk.hu</ref>}}
{{idézet2|''De nem elégedett meg azzal, hogy művészetéről csak Rómában tegyen bizonyságot, hanem mint már említettem, elutazott Achaiába a következő okból: a városok, melyek dalosversenyt szoktak rendezni, elhatározták, hogy a citheraénekesek összes győzelmi koszorúit elküldik neki. Nero oly boldogan fogadta ezt a megtiszteltetést, hogy a követeket, akik a koszorúkat hozták, nemcsak elsőnek engedte színe elé, de még bizalmas barátaival egy asztalhoz is ültette őket. Közülük egyik megkérte, hogy énekeljen valamit vacsora közben; énekét oly túláradó lelkesedéssel fogadták, hogy Nero azt mondotta: “egyedül a görögök tudnak zenét hallgatni, egyedül ők méltók művészetére”. Nem halogatta tovább a dolgot, útnak is indult mindjárt, és mihelyt Cassiopénál partra szállt, Juppiter Cassius oltáránál mutatta be először énekművészetét.''|Suetonius: Nero (részlet)<ref>[http://mek.oszk.hu/06100/06151/06151.pdf Lakoma A görög-latin próza mesterei mek.oszk.hu], </ref>}}
|
