„Maksay Albert” változatai közötti eltérés

a
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
 
== Élete és munkássága ==
[[Kolozsvár]]on a [[Református kollégium (Kolozsvár)|Református Kollégiumban]] érettségizett [[1915]]-ben, tanulmányait az egyetem orvosi karán kezdte, majd a [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|Református Teológián]] szerzett oklevelet [[1920]]-ban. Egy évig püspöki titkár volt; tanulmányait ezután az [[Amerikai Egyesült Államok]] több presbiteriánus teológiáján és a [[Chicagói Egyetem]] keleti nyelvészeti karán egészítette ki 1923 és 1925 között, közben a [[pennsylvania]]i szénbányatelep magyar munkásai között volt lelkész. Hazaérkezve a [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|Református Teológián]] az újszövetségi exegézis tanára volt 1925 és 1959 között, a [[Kiáltó Szó (folyóirat)|Kálvinista Világ]] (1927-28) és a [[Református Család]] (1929-44) szerkesztőjeként is dolgozott. Az [[Erdélyi Irodalmi Társaság]], az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] és az [[Erdélyi Helikon]] írói közösségeének, valamint a [[románia]]i [[PenNemzetközi PEN Club|PEN Club]] magyar tagozatának tagja, a [[Károli Gáspár Irodalmi Társaság]] főtitkára, a [[második világháború]] után a [[Romániai Magyar Írók Szövetsége|Romániai Magyar Írók Szövetségének]] tagja.
 
Első írását az [[Erdélyi Szemle]] közölte (1920). A ''Tizenegyek'' antológiájában (1923) versekkel, az [[Erdélyi Helikon]] íróinak antológiájában ''Szemek egy gyöngysorból'' c. [[dánia]]i útinaplójával (1934) szerepel. A [[Kecskeméthy István]]-emlékkönyv (1934) a [[Biblia|Szentírás]] eredeti nyelvéről szóló tanulmányát közli, szövegírója a [[Kuthy Sándor (költő)|Kuthy Sándor]] szerkesztette ''Kolozsvár'' c. városkalauznak (Kolozsvár, 1935), az ''Erdélyi csillagok'' (Kolozsvár, 1936) c. gyűjteményben Kőrösi Csoma Sándorról szóló esszéjével szerepel. Egy írói rajza [[Kolozsvár]]ról a ''Séta bölcsőhelyem körül'' (Budapest, 1940) c. kötetben jelent meg, rövidprózai írással vesz részt a ''Huszonhat elbeszélő válogatott novellája'' (1948) c. kötetben. Műfordítóként túlnyomórészt angol és amerikai költőket tolmácsolt, elsőnek mutatta be Erdélyben a néger lírát.