„Zsolnay család” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
családfa be
jav.
1. sor:
A [[porcelán]]járól híres [[pécs]]i gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.
A '''Zsolnay család''' a gyáralapító Zsolnay Miklós leszármazottait foglalja magába. A [[porcelán]]járól híres [[pécs]]i gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet. A család második generációjából Ignác és [[Zsolnay Vilmos|Vilmos]] kötődött a gyárhoz és a művészetekhez. Ignác volt a kőedénygyár első tulajdonosa, neki vette édesapja a gyár alapjait: bányát, műhelyt és a lukafai műhely felszerelését. A vállalkozás a csőd szélére került, testvére, Vilmos mentette meg a tönkremeneteltől. Vilmos fejlesztette gyárrá a kis műhelyt. Ignác viszont kivándorolt, [[Bukarest]]ben próbált szerencsét. Gyermekei közül Gyula és Gizella folytatta művészeti tevékenységet, Gyula [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] vándorolt, s ott letelepedve családot alapított, művészettel foglalkozott.
 
== A Zsolnay család családfája ==
 
Zsolnay Vilmos gyermekei az úgynevezett örökösök, a harmadik generáció tagjai. Hárman voltak: Teréz, Júlia, Miklós. Mindhárman a gyárhoz kötötték életüket. Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, Miklós pedig kereskedő, már nagyon fiatalon, 16 évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította.
 
Vilmos gyermekei az úgynevezett örökösök, a harmadik generáció tagjai. Hárman voltak: Teréz, Júlia, Miklós. Mindhárman a gyárhoz kötötték életüket. Júlia és Teréz tervezőművészek voltak, Miklós pedig kereskedő, már nagyon fiatalon, 16 évesen apja mellett a gyár kereskedelmi vonalát irányította.
A negyedik generáció már a kettős Zsolnay nevet viseli: a Mattyasovszkyak és a Sikorskiak. Teréz és Júlia férjeiről kapták a nevüket. Teréz férje volt Mattyasovszky Jakab, [[geológus]], Júlia férje pedig Sikorski Tádé, [[építészmérnök]]. Általuk a család két ágra oszlott. Az ő gyermekeik és unokáik a jelenlegi Zsolnay örökösök.
Zsolnay Miklós [[1911]]-ben maga mellé vette nővéreinek fiait: Mattyasovszky Tibort és Zsoltot, később Júlia fiát Sikorski Miklóst.
A negyedik generáció tagjai szinte a gyárban nevelkedtek, együtt nőttek, fejlődtek a gyárral. A negyedik generáció a házastársakkal már 15 főből áll. Szüleik őket is nagy kulturális befektetéssel nevelték. A művészetekben a legtehetségesebb ebben a generációban [[Mattyasovszky-Zsolnay László]] festő, Teréz fia. Teréz lánya, Tery fotóművész lett. Júlia leszármazottai közül Miklós kitűnően rajzolt, Júlia tehetséges akvarelleket készített, Lívia pedig ismert szobrász lett. Márta pedig a család másik ágából való Mattyasovszky Lászlóhoz ment férjhez, és sikeres gyárigazgató lett.
[[1919]]-ben került a gyár vezetése a negyedik generáció tagjaihoz. Zsolnay Miklós halála után Mattyasovszky Tibor vette át az irányítást, a műszaki vezető Zsolt lett, László a művészeti vezető, Sikorski Miklós pedig a kerámia osztály vezetője lett. Az [[első világháború]], a gazdasági válság miatt a gyár már nem volt olyan, mint virágkorában.
 
== A Zsolnay család családfája ==
{{Sablon:Zsolnay családfa}}
 
== A család nevesebb tagjai ==
== Második generáció ==
 
=== Zsolnay Ignác ===
([[1826]]. [[július 17.]] - [[1900]])
Ignác [[közgazdász]]nak tanult. Apja tette lehetővé számára a tanulást, de nem igazán érdekelte a [[közgazdaságtan]]. A szabadságharc idején [[Bem József|Bem apó]] hadsegédje volt. Miután visszakerült Pécsre semmi nem tudta igazán lekötni, leginkább tanult szakmája nem érdekelte. Nyugtalan, könnyelmű, de tehetséges és igen művelt ifjú. Zsolnay Miklós számára keménycserép gyártó kézműves műhelyt vásárolt. Kezdetben téglát, csöveket, használati tárgyakat gyártottak, később már dísztárgyakat is. Mindezekhez már művészeti szándék és készség is kellett, ami Ignácban megvolt, csak a gyakorlati érzék hiányzott belőle. Ezért is került csődbe a gyár, 12 év alatt fazekasműhellyé csökevényesedett. Testvérével való együttműködés nem volt életképes, a műhelyt Vilmosnak eladta és kivándorolt [[Románia|Romániába]], Bukarestbe. Vilmos sosem tudta többet hazacsábítani.
 
Ignác [[közgazdász]]nak tanult. Apja tette lehetővé számára a tanulást, de nem igazán érdekelte a [[közgazdaságtan]]. A szabadságharc idején [[Bem József|Bem apó]] hadsegédje volt. Miután visszakerült Pécsre semmi nem tudta igazán lekötni, leginkább tanult szakmája nem érdekelte. Nyugtalan, könnyelmű, de tehetséges és igen művelt ifjú.
=== [[Zsolnay Vilmos]] ===
 
([[1828]]. [[április 19.]] – [[1900]]. [[március 23.]])
Ignác [[közgazdász]]nakvolt tanult.a Apjakőedénygyár tetteelső lehetővé számára a tanulásttulajdonosa, deneki nemvette igazán érdekelteédesapja a [[közgazdaságtan]].gyár Aalapjait: szabadságharc idején [[Bem József|Bem apó]] hadsegédje volt. Miután visszakerült Pécsre semmi nem tudta igazán lekötnibányát, leginkább tanult szakmája nem érdekelte. Nyugtalan, könnyelmű, de tehetségesműhelyt és igena műveltlukafai ifjú. Zsolnay Miklós számára keménycserép gyártó kézműves műhelytműhely vásároltfelszerelését. Kezdetben téglát, csöveket, használati tárgyakat gyártottak, később már dísztárgyakat is. Mindezekhez már művészeti szándék és készség is kellett, ami Ignácban megvolt, csak a gyakorlati érzék hiányzott belőle. Ezért is került csődbe a gyár, 12 év alatt fazekasműhellyé csökevényesedett. Testvérével való együttműködés nem volt életképes, a műhelytvállalkozás Vilmosnaka eladtacsőd ésszélére kivándoroltkerült, [[Románia|Romániába]]testvére, Bukarestbe. Vilmos sosemmentette tudtameg a tönkremeneteltől azzal, hogy megvásárolta tőle a műhelyt, amelyet Vilmos többetfejlesztett hazacsábítanigyárrá.
 
Ignác kivándorolt [[Románia|Romániába]], [[Bukarest]]ben próbált szerencsét. Vilmos sosem tudta többet hazacsábítani.
 
Gyermekei közül Gyula és Gizella folytatta művészeti tevékenységet; Gyula [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] vándorolt, és ott letelepedve családot alapított, művészettel foglalkozott.
 
== Harmadik generáció ==
=== Zsolnay Teréz ===
([[1854]]. [[május 21.]] - [[1944]]. [[május 16.]])
31 ⟶ 39 sor:
Miklós a bécsi Technische Hochschule kereskedelmi tagozatára járt, ahonnan 16 évesen került vissza Pécsre. Ettől kezdve az ő élete is eggyé vált a gyárral. Először apja oldalán dolgozott, majd már fiatalon megállta a helyét a gyár kereskedelmi vezetőjeként. Emellett vidám úri életet folytatott. Egy színésznőt vett feleségül, mely a családot meglehetősen megbotránkoztatta.
Miklós irányítása idején a piacok áthelyeződtek a Monarchia határain kívülre. [[1897]]-től kapott önálló cégvezetői jogkört. De ő már elsősorban vállalkozó, a gyártással már nem foglalkozott. A gyárbeli élete mellett sok közéleti szereplést is vállalt. Közel 100 közéleti cím tulajdonosa volt. [[1910]]-ben adoptálta nővérei gyermekeit, ezzel a család neve tovább él, innen kapták a negyedik generáció tagjai a dupla nevüket, melyet csak hivatalos pecsétjükön használnak. Betegségben halt meg, vérbajban, s az abból következő elmebajban. Az ő életével lezárult a gyár fénykora.
 
== Negyedik generáció ==
Zsolnay Miklós [[1911]]-ben maga mellé vette nővéreinek fiait: Mattyasovszky Tibort és Zsoltot, később Júlia fiát Sikorski Miklóst.
A negyedik generáció tagjai szinte a gyárban nevelkedtek, együtt nőttek, fejlődtek a gyárral. A negyedik generáció a házastársakkal már 15 főből áll. Szüleik őket is nagy kulturális befektetéssel nevelték. A művészetekben a legtehetségesebb ebben a generációban [[Mattyasovszky-Zsolnay László]] festő, Teréz fia. Teréz lánya, Tery fotóművész lett. Júlia leszármazottai közül Miklós kitűnően rajzolt, Júlia tehetséges akvarelleket készített, Lívia pedig ismert szobrász lett. Márta pedig a család másik ágából való Mattyasovszky Lászlóhoz ment férjhez, és sikeres gyárigazgató lett.
[[1919]]-ben került a gyár vezetése a negyedik generáció tagjaihoz. Zsolnay Miklós halála után Mattyasovszky Tibor vette át az irányítást, a műszaki vezető Zsolt lett, László a művészeti vezető, Sikorski Miklós pedig a kerámia osztály vezetője lett. Az [[első világháború]], a gazdasági válság miatt a gyár már nem volt olyan, mint virágkorában.
 
==Jegyzetek==