Főmenü megnyitása

Módosítások

590 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
2 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
[[Fájl:Bleeding finger.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Vérzés|Vérző]] seb az ujjon]]
A '''véralvadás''' az a fizikokémiai hatásokra beinduló folyamat, melynek eredményeképpen a folyékony vér szilárd halmazállapotúvá válik.<ref>{{cite web|url=http://themedicalbiochemistrypage.org/blood-coagulation.php.|title=A véralvadás|3=|language=angol}}{{Halott link|url=http://themedicalbiochemistrypage.org/blood-coagulation.php. |date=2018-11 }}</ref> Létrejöhet a biológiai szervezeten belül, vagy azon kívül. Élettani szerepe, hogy [[Ér (anatómia)|ér]] sérülése esetén a szervezet védekező mechanizmusaként a vérvesztést megakadályozza. Egyúttal megteremti a sebgyógyulás alapfeltételét. Normális esetben a sérülés helyére kell korlátozódnia, és nem válthatják ki más események, például [[gyulladás]] vagy [[fertőzés]].
 
A véralvadás két, egymással kölcsönható részfolyamatra bontható. Az elsődleges sejtes szakaszban a sérült érszakasz falának sejtjei és a vérlemezkék, illetve a véredényen kívüli szövetek vesznek részt. A másodlagos, plazmatikus szakasz a laza sejtes lezárást fibrinszálakkal erősíti meg. Ezt tizenkettő faktor együttműködése hozza létre. Az utolsó faktor sorszáma azért XIII, mivel történeti okokból a VI-os számot nem használják, lásd később.
 
=== A vérlemezkék összetapadása és aktiválódása ===
Ha egy véredény sérül, akkor a vér érintkezésbe kerül a környező [[kötőszövet]]ekkel, így a bennük levő kollagénrostokkal is. A [[Kötőszövet|kollagén]] szerkezeti fehérje, amelynek valamelyik típusa lényegében mindenütt megtalálható a sejtközötti állományban. A vérlemezkék először ezekhez tapadnak hozzá, vékony réteggel vonva be a sérülés felületét.<ref>{{cite web|url=http://web.indstate.edu/thcme/mwking/-coagulation.html#activation|title=Véralvadás aktiválása|language=angol}}{{Halott link|url=http://web.indstate.edu/thcme/mwking/-coagulation.html |date=2018-11 }}</ref> Az adhéziót a monociták és az érfal sejtjei által elválasztott von Willebrand-faktor (vWF) segíti. Ez a fibronektinnel és a lamininnal együtt összekapcsolja a kollagénrostot és a vérlemezke receptorát. Hibás működése [[von Willebrand-Jürgens szindróma|Willebrand-Jürgens-szindrómát]] okoz.
 
A tapadás aktiválja a vérlemezkéket: egy összetett keveréket szabadítanak fel, ami többek között kalciumionokat, ADP-t, [[szerotonin]]t, thromboxan A<sub>2</sub>-t tartalmaz. Ennek hatására újabb vérlemezkék gyűlnek a sérülés helyére (kemotaxis). A vérlemezkék által kibocsátott anyagok között vannak véralvadási faktorok (V-ös, VIII-as faktor), a tapadást segítő anyagok (vWF, fibronektin, thrombospondin) és növekedési faktorok.<ref name=Silbernagl>{{cite book|author=Rainer Klinke, Hans-Christian Pape, Stefan Silbernagl (Hrsg.)|title= Lehrbuch der Physiologie. 5. Auflage.|publisher= Thieme, Stuttgart|year= 2005|isbn= 3-13-796003-7|pages Seite 246-247|language=német}}</ref> Különböző anyagcsereutak hatására még több thromboxan A<sub>2</sub> és PAF (Platelet Activating Factor, vérlemezke aktiváló faktor) szabadul fel. Ezek közül egyesek beindítják a tulajdonképpeni véralvadást.
Sok szükséges tényezőt az 1950-es években fedeztek fel, és neveztek el azokról a betegekről, akikből hiányzott. A [[Christmas-faktor|IX-es faktort]] például 1952-ben fedezték fel a B típusú hemofíliában szenvedő fiatal [[Stephen Christmas]],<ref>{{cite web|url=http://rarediseases.about.com/cs/hemophilia/a/122100.htm|title=Christmas faktor kapcsán|language=angol}}</ref> így ezt a tényezőt Christmas-faktornak hívják.<ref>{{cite journal|author=R. A. Biggs, A. S. Douglas, R. G. MacFarlane, J. V. Dacie, W. R. Pittney, C. Merskey and J. R. O’Brien|title=
Christmas disease, a condition previously mistaken for haemophilia|journal=
British Medical Journal, London|year= 1952|pages= 1378-1382|language=angol|url=http://www.whonamedit.com/synd.cfm/2322.html}}</ref> Csak újabban ismerték fel, hogy a belső útnak igazából nincs is fiziológiai szerepe.<ref>{{cite web|url=http://www.werlhof-institut.de/Forschung/Physiologie%20der%20Gerinnung.htm |publisher=Werlhof-Institut|title= Physiologie der Gerinnung - A véralvadás élettana|language=német|accessdate=2011-06-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090430222220/http://www.werlhof-institut.de/Forschung/Physiologie%20der%20Gerinnung.htm#|archivedate=2009-04-30}}</ref>
 
== Betegségei ==
Műtétek előtt megvizsgálják a beteg vérének alvadékonyságát még akkor is, ha nem szedett alvadásgátlókat. Az alvadékonyságot a Quick-teszttel, a PTT-vel és a vérlemezkeszámmal mérik. Ekképpen azonban csak az alvadási zavarok 13%-a ismerhető fel,<ref>{{cite web|url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17694224?ordinalpos=21&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DefaultReportPanel.Pubmed_RVDocSum|title= Präoperative Identifikation von Patienten mit (primären) Hämostasestörungen - Primer hemosztázisrendellenességben szenvedő paciensek műtét előtti azonosítása|author= Koscielny, J. et al.|journal= Hamostaseologie|year= 2007 Aug 27(3)|pages=177-84|language=német}}</ref> és ez hamis biztonságérzetet ad. A három teszt nem foglalkozik a vérlemezkék funkciójával és a Von-Willebrand-faktorral, pedig ezek a leggyakoribb vérzési zavarok. Egyes szerzők csak pozitív vérzési anamnézise esetén javallják ezeket a vizsgálatokat,<ref>{{cite journal|
title=Präoperative Blutungsanamnese - A vérzékenység műtét előtti kórtörténete (anamnézise)|author= Pfanner, G. et al.| journal=Anaesthesist|year= 2007 Jun 56(6)|pages=604-11| DOI 10.1007/s00101-007-1182-0|pmid=17522829|url=http://rd.springer.com/article/10.1007/s00101-007-1182-0
}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19151849?ordinalpos=7&itool=EntrezSystem2.PEntrez.Pubmed.Pubmed_ResultsPanel.Pubmed_DefaultReportPanel.Pubmed_RVDocSum |title=Haemostatic testing prior to elective surgery in children? Not always! - A hemostázis vizsgálata gyermekek elektív sebészeténél? Nem mindig! |author= Bidlingmaier, C. et al.|journal= Hamostaseologie|year= 2009 Jan 29(1)|pages=64-7|language=angol}}</ref> míg mások szerint a vérlemezkeszámot, az aktivált PTT-t, a Quick-értéket és a fibrinogénteszt eredményét egyaránt figyelembe kell venni.<ref>{{cite web|url=http://www.schattauer.de/de/magazine/uebersicht/zeitschriften-a-z/haemostaseologie/inhalt/archiv/issue/284/manuscript/10874/show.html|title=Laboranalytischer Ausschluss einer hämorrhagischen Diathese vor elektiven Eingriffen? Ja!|author= Albert, FW et al.|journal= Hamostaseologie|year= 2009 Jan 29(1)|pages=58-63|accessdate=2011-06-08|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150427203200/http://www.schattauer.de/de/magazine/uebersicht/zeitschriften-a-z/haemostaseologie/inhalt/archiv/issue/284/manuscript/10874/show.html#|archivedate=2015-04-27}}</ref>
 
== Klinikai jelentősége ==
154 989

szerkesztés