Wikipédia

„Állam (dialógus)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Források: források {{CitLib}}-be burkolása
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Az összetett mondatokat tagolni kell, rendszerint vesszővel. A hogy kötőszó túlnyomórészt tagmondatok határát jelöli, általában vessző jár elé. (A cikk nyelvi-helyesírási ellenőrzésre szorul!)
1. sor:
{{korrektúrázandó}}
[[Fájl:P. Oxy. LII 3679.jpg|bélyegkép|250px|az Állam dialógus 3. századi papírusztöredéken]]
{{Platón}}
85 ⟶ 86 sor:
[[Fájl:Plato Republic manuscript.jpg|thumb|left|250px|Az ''Állam'' című mű [[latin nyelv]]ű másolata [[1401]]-ből.]]
 
Az állam nyolcadik könyvébe,könyvében Platón a hibás államformákat és a neki megfelelő jellemeket írja le. Egyetlen államformát tart jónak: amelyben a legjobbak uralkodnak; görögül arisztokráciának nevezik ezt. A hibás államformák közül négyet tárgyal részletesen: először a spártai vagy timokratikus alkotmányt, ezt a hírnév és a becsvágy jellemzi. Másodszor a oligarchikus államforma, ebben néhány gazdag ember a vezető. A harmadik és a negyedik a demokrácia és a zsarnokság (türannisz). Ezek az államformák egymásból alakulnak ki, úgy, hogy a fokozatos elfajulás irányába haladhaladnak. Az elfajulás okát, Platón a vezetőcsoport belső meghasonlása és az egység megbomlásával magyarázza. A változás filozófiai ok pedig az, hogy minden ami keletkezik, szükségszerűen el is enyészik. Platón a bomlásnak másik okaként azt hozza fel, hogy a vezetők nem megfelelő időpontot választják az utódok nemzésére, így előfordul, hogy nem megfelelő felek házasodnak össze és így viszály támad.
 
Minden államformát a benne domináló jellemek határozzákhatároznak meg. A timokratikus államokban az indulat uralkodik, ezt követi a vágy. A helyes azonban az amikor az ész uralkodik, és az csak az arisztokratikus államban valósulhat meg. A demokrácia azért nem jó mert abban a nép uralkodik és a népet elsősorban a vágyai vezérlik. A demokráciában mindenki a vágyainak él, ezért teljes a káosz és a rendezetlenség. Pedig, mondta Platón, nem minden vágyat kell kielégíteni: vannak szükségszerű és nemszükségszerű vágyak, és csak az előbbiek kielégítése válik hasznunkra. a többi vágyat fegyelmezni kell, mert ártalmasak a lélekre nézve.
 
== IX. könyv ==
A kilencedik könyvben, Platón visszatér arra a kérdésre, hogy vajon melyik ember boldogabb: az igazságos vagy az igazságtalan? Legrosszabb embernek a türannoszt nevezi meg, aki egyben a legboldogtalanabb is. Erre három érvet is felhoz: a türannosz rabszolgához hasonlatos, nem szabad szegény és éhező. Továbbá állandó félelemben és rettegésben él mindenünnen ellenségek leselkednek rá.
 
A második bizonyíték bemutatására, Platón az állam három csoportjához hasonlóan, az egyéni lelkeket is három részre osztja: ész, bátorság és vágyakozás. Mindhárom lélekrésznek megvan a maga sajátos gyönyöre, vágya és hasonlóképpen az uralmi formája is. A legmagasabb rendű lélekrész, az ész feladata az emberi lélekben az, hogy bölccsé váljon: erénye a bölcsesség. A tetterő feladata energikusan engedelmeskedni az észnek: erénye a bátorság. A vágyakozásnak is meg kell hajolni az ész bölcsessége előtt: erénye ennek megfelelően a mértékletesség. A három fajta lélekrész, három fajta embert eredményez: a bölcsességszerető, a győzni szerető és a nyereségvágyót. Ezeknek az embereknek az életformájuk is különböző. Az igazi létező szemléletének gyönyörét csak a bölcsességszerető ízlelheti meg, egyedül ő képes helyes ítélkezni, mivel egyedül neki vannak az erre megfelelő eszközei: a tapasztalat, a gondolkodás és a logika. Ezért ő tekinthető a legboldogabbnak a három közül.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Állam_(dialógus)”