„Ábrahám (Terah fia)” változatai közötti eltérés

Ábrahám nevére többször is utal a [[Héber Biblia]], de életének történetét a Teremtés könyve mutatja be. Ábrahám életútja a 11. fejezet 26. versétől kezdve bontakozik ki. A fejezet Noé gyermekének, [[Sém (Biblia)|Sémnek]] az utódait sorolja fel, magába foglalva [[Héber (Biblia)|Hébert]] is, a héber nép névadóját. Sém leszármazottait a fejezet egészen Ábrahámig vezeti. Az ősatya története a 25. fejezet 10. verséig tart.

 

Ábrám a khaldeus Urban veszi feleségül [[Sára (Ábrahám felesége)|Szárait]], aki ugyan rangjához méltó, de magtalan, és még Ur városában hal meg bátyja, Hárán, [[Lót]] apja.<ref name="auto_0mqQ9Kr9zgAv3uY6SJ2xVw">[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_11.htm Teremtés könyve 11:28]</ref> Ábrám az Úr parancsára innen indult el az ígéret földjére, [[Kánaán]]ba. A közeli Hárán vidékén telepedett le, a [[Khabur (folyó)|Habor]] folyó partján álló ''Carrhae'', azaz [[Harrán]] városában. Itt halt meg Ábrám apja életének 205. évében.

 

# Az Úr jóslata, miszerint Ábrahám leszármazottai 400 éven keresztül idegen rabságban fognak sínylődni, szintén Ábrahám hitének próbája.

 

 

=== Ábrahám a kereszténység tükrében ===

 

A középkorban senki sem vonta kétségbe Ábrahám létezését. Majd minden, az indiai szubkontinens és az Atlanti-óceán között élő nép - a keresztények spirituálisan, a mohamedánok és a zsidók fizikai értelemben - Ur városának e pátriárkájától származtatta magát. A zsidóknak még "családfájuk" is van: a Tóra, az Ábrahám utódainak történetét elbeszélő szövegek gyűjteménye.

 

 

A történelmi Ábrahám körül kialakult vita több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött, amikor az [[ékírás]]t megfejtették. Ekkor egy brit Mezopotámia-kutató, ''Theophilus G. Pinches'' a 19. század végén lefordította a [[British Museum]] Spartoli gyűjteményében található babiloni kőtáblákat. Ekkor találtak rá az úgynevezett khédorlaomeri szövegekre, amelyek a Teremtés könyvének 14. fejezetének korai formáját tartalmazzák.<ref>{{cite book |last= Pinches |first= Theophilus G. |title= [http://www.fullbooks.com/The-Religion-of-Babylonia-and-Assyria.html The Religion of Babylonia and Assyria] |year= 1906 |publisher= BiblioBazaar |language= angol |isbn= 1-4346-8971-9}}</ref> A szerző feltehetőleg zsidó származású volt, és [[akkád nyelv]]en írt. A Kr. e. 600-700 közé datált kőtáblák a Sziddim völgyében vívott csata királyai közül hármat neveznek meg. Ez azért rendkívül fontos a tudomány számára, mert a Teremtés könyvének ez az egyetlen olyan fejezete, amely Ábrahámot történelmi eseményekhez illetve személyekhez köti. A korabeli Biblia-kutatók úgy vélték, hogy nincsen más dolguk, mint pontosan behatárolni Ábrahám történelmi kortársait, és ezzel fény derül az ősatya valódi korára. Viszont az archeológia és a nevek nyelvészeti vizsgálata nem bizonyult egyszerű feladatnak. [[1887]]-ben ''Eberhard Schrader'' volt az első, aki felvetette, hogy a bibliai Amrafel a nagy babiloni uralkodó, [[Hammurápi]] nevének felelhet meg.<ref>{{cite book |last= Pinches |first= Theophilus G. |title= [https://books.google.hu/books?id=6reJibJ3V60C&pg=PA209&lpg=PA209&dq=Eberhard+Schrader+Hammurabi&source=bl&ots=vYFMsTxf3J&sig=wG2KqYNdkcItOsZde74f-wF5aGw&hl=hu&ei=H-EoSpnHItGJsAbRsr3JCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=9 The Old Testament in the Light of the Historical Records and Legends of Assyria and Babylonia] |year= 1902 |publisher= Adamant Media Corporation |language= angol |isbn= 1-4212-6821-3 |page= 209}}</ref> [[1915]]-re a tudósok nagy része meg volt győződve arról, hogy a bibliai Amrafel valóban Hammurápi nevének felel meg.<ref>{{cite book |last= MacKenzie |first= Donald A. |title= [http://www.sacred-texts.com/ane/mba/mba17.htm Myths of Babylonia and Assyria] |year= 1915 |publisher= Kessinger Publishing |language= angol |isbn= 1-4179-7643-8 |page= 247}}</ref> Az ékírás sajátságaiból kiindulva elhagyták az első ''h'' hangot, és az így keletkező ''Ammurápi'' már hasonlított a latinosan írt ''Amraphel'' névhez. William Foxwell Albright ezután igyekezett pontosítani Hammurápi uralkodásának idejét, amelyet a Kr. e. 18. századra tett.<ref>[http://www.varchive.org/ce/hammurabi.html Hammurabi and the revised chronology]</ref> Ez korábbi éveket jelöl meg, mint a hagyományos bibliai leírások. A kutatásba teológusok és más vallásos szakértők is bekapcsolódtak, akik igyekeztek kihangsúlyozni, hogy a Biblia évszámai nem feltétlen fedik a valóságot. Schrader illetve Pinches elméleteivel szemben ők egy Kr. e. 23. századi asszír uralkodóval igyekezték összhangba hozni Ábrámot. Később ''Michael Astour'' állt elő egy meglehetősen újszerű megközelítéssel. A Teremtés könyvének 14. fejezetét úgy magyarázta, mint a [[babiloni fogság]]ban élő zsidók Babilon-ellenes propagandáját.<ref>{{cite book |last= Freedman |first= David Noel |title= Anchor Bible Dictionary |year= 1992 |publisher= Bantam Doubleday Dell Publishing Group, Inc. |language= angol |isbn= 0-385-42583-X}}</ref> Ennek alapját szintén a khédorlaomeri szövegek jelentették. A kőtáblákon és a Bibliában szereplő uralkodókat nagyrészt [[Asszíria|asszír]], [[Khaldea|khaldeus]] és [[hettiták|hettita]] királyokkal azonosították a kutatók illetve Astour maga. A bibliai neveknek megfeleltetett királyok mindegyike elfoglalta hosszabb-rövidebb időre Babilont, és elnyomták, kirabolták és sanyargatták az ott élőket, köztük a zsidókat is. Ebben a környezetben egy vallási köntösben megjelenő bírálat valóban megállhatja a helyét.

A fenti elméleteket nagyrészt alátámasztó kőtáblák hozzávetőleg tehát Kr. e. 600-700-ból származnak, vagyis jóval [[Hammurapi babiloni király|Hammurapi]] uralkodását követően, körülbelül abból az időből, amikor Mózes első öt könyve végleges formába került. Noha az úgynevezett khédorlaomeri kőtáblák jelentős információkkal szolgáltak a Biblia-kutatások számára, nem adnak választ minden kérdésre. A kőtáblák nyomán feltámadt egyik legnagyobb vita éppen Hammurápi személye körül bontakozott ki, aki a [[Holt-tenger]] vidékére sohasem vezetett hadjáratot, vagyis nem lehetett közvetlen befolyással a zsidók életére. Másfelől viszont Babilonban is éltek zsidók, és a nagy bábeli uralkodó fia többször is sereget vezetett Mezopotámiától délre. Az mindenesetre vitathatatlan, hogy a khédorlaomeri táblák állnak archeológiailag a legközelebb a Teremtés könyvében felsorolt keleti uralkodók valódi kilétéhez. A gond mindössze az, hogy a bibliai nevek bármely történelmi uralkodó nevével összevetve túl nagy korbeli különbségeket mutatnak. Nyelvészetileg talán a legnagyobb eséllyel ki lehet következtetni az uralkodók valódi neveit, de azok kronológiailag sehogyan sem egyeztethetők össze.

 

 

A későbbi kutatások azonban egyre több kérdést vetettek fel, és a kutatók hamarosan belátták, hogy Ábrahámot szinte lehetetlen szigorúan történelmi alakként jellemezni. Napjainkban széles körben elfogadott tény, hogy nem létezik olyan régészeti lelet, amely egyértelműen bizonyítaná Ábrahám történelmi létét. Emellett kihangsúlyozható, hogy minden régészeti kutatás kudarca ellenére Ábrahám alakja nagyon is élénk a Teremtés könyvében, és a vallásos körökben.