„Electrecord” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
47. sor:
Az [[államosítás]] (1948) után kezdett magyar [[Könnyűzene|könnyű]]- és [[népzene]]i lemezeket is kiadni. Külön nemzetiségi szerkesztősége nem volt, de gyümölcsöző együttműködést alakított ki magyar művelődési szervekkel és szakemberekkel, elsőként a ''[[Román Rádió]]'' [[kolozsvár]]i és [[marosvásárhely]]i stúdiójával s azok zenei és irodalmi szerkesztőivel, [[Porzsolt Viktor]]ral, [[Muzsnay Magda|Muzsnay Magdával]] és [[Borbély Zoltán]]nal, akik sok magyar lemez [[hang]]felvételét gondozták. Az [[Óvoda|óvodásoknak]] és kisiskolásoknak szánt irodalmi lemezeket a bukaresti tankönyvkiadó munkatársa, [[Rózsa Mária]] szerkesztette, s tevékeny részt vett a legkülönbözőbb természetű magyar lemezek szerkesztésében [[Reinhart Erzsébet]], a Művelődési és Szocialista Nevelési Tanács nemzetiségi irodájának munkatársa mint a cég dolgozói tanácsának tagja.
Az Electrecord [[magyar nyelv|magyar]] [[népdal]]lemezeit a kritika hosszú ideig nem méltatta figyelemre, vagy "kommersz" jelzővel illette, mert a népdalt nótával keverve, többnyire stílusidegen előadásban terjesztették. Magyar könnyűzenében is sokáig a szórakoztató közhely jellemezte a repertoárt. 1972-ben [[A Hét (folyóirat, 1970–)|A Hét]] széles körű közvélemény-kutatást végzett a [[Romániai magyarok|magyar]] [[nemzetiség]]i lemezigények fölmérésére, s ezt követően az Electrecord készséggel vállalta az igények kielégítését. Részben e "lemezakció" sikerének tulajdonítható az 1973-as termésben tapasztalt mennyiségi és minőségi előrelépés. A [[Maros Népi Együttes]] számára [[Birtalan József]], [[Csíky Boldizsár]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]], [[Winkler Albert (zeneszerző)|Winkler Albert]], [[Zoltán Aladár]] feldolgozta formában szólaltatja meg anyagát, többek közt Cseh Judit, Gagyi Réka, Győri Klára, Juhász Ilona, Kelemen Tekla, Kerestély László, Kovács András, Mezei Erzsébet, Nemes Sándor, Panek Kati, Rácz Béla, Rácz Udvari Magda, [[Selmeczi Marcella]], Tóth Erzsébet, Veress Árpád, Veress Zoltán interpretációjában. Halmágyi Gizella és Halmágyi Mihály önmagukat kísérve jelennek meg a ''Gyimesi lakodalmas'' c. lemezen. A népdalanyagból gyermek- és női karra feldolgozva is közöl egy lemeznyit a kiadó Birtalan József vezénylésével
1973 legsikeresebb, utóbb sorozatindítónak bizonyult lemezén, a többször is újra kiadott ''Fagyöngy''ön [[Illyés Kinga]] modern romániai magyar költészetet [[csángók|csángó]] népdalokkal és [[ballada|balladákkal]] társítva szólaltatott meg.
59. sor:
Az [[1970-es évek]] első felében a [[Román Televízió]] magyar szerkesztősége is fölzárkózott az Electrecord állandó munkatársai közé. Munkatársai, [[Boros Zoltán (rendező)|Boros Zoltán]] és a később hozzá csatlakozó [[Simonffy Katalin]] számos könnyű- és népzenei kiadvány hangfölvételét szerkesztették. A népzenekari kíséretes népdallemezek sorában [[Barabás Kásler Magda]] ''Csángó népdalok'' és ''Sziki lakodalmasok'' c. 17 cm-esei tűntek föl új minőségükkel (1974). Jelentős fordulatot jelentett a [[tánc]]házlemez ([[1980]]). [[Kallós Zoltán]] ''Új guzsalyam mellett'' c. monográfiájának (1973) lemezmelléklete és a [[Demény Piroska (zenetanár)|Demény Piroska]] szerkesztette ''Mezőségi hangszeres népzene'' (1978; mindkettő 17 cm-es) mint falusi közlők hiteles előadását megörökítő kiadvány az [[Almási István (néprajzkutató)|Almási István]] szerkesztésében a hat nagylemeznyi ''Romániai magyar népzenei antológia'' előzménye.
A könnyűzenében a megjelent kislemezek és két kollektív nagylemez, a ''Siculus '72'' (1974) és a ''Zenés karaván'' (1977) e zenefaj stílus- és értékbeli sokféleségét illusztrálja; a skála a kommersz idiómától a folkig, más irányban a beatig vagy az irodalmi [[sanzon]] hagyományait folytató népszerű dalig terjed (utóbbi műfajban [[Boros Zoltán (rendező)|Boros Zoltán]] szerzeményei jelentősek). Önálló nagylemeze van az egy személyben szövegíró, zeneszerző és énekes színésznek, [[Kisfalussy Bálint]]nak, a [[Beat zene|beat]]ben saját hangot talált [[nagyvárad]]i [[Metropol (együttes)|Metropol]]nak (1978), valamint [[Józsa Erika]] és [[Horváth Károly]] (később további közreműködőkkel bővült) kettősének (''Kettőspont'', 1978), amely népzene-közelben fogant folkszámaival e műfaj hazai csúcsszintjét képviseli. A könnyűzenét népszerűsíti [[Boros Zoltán (rendező)|Boros Zoltán]]
Romániai magyar zeneszerzők alkotásából 1972-ben jelent meg először külön szimfonikus nagylemez. Azóta nemcsak a hazai zene külföldön is nagyra becsült legkiválóbbjai közé számító [[Oláh Tibor (zeneszerző)|Oláh Tibor]] műveit, hanem [[Csíky Boldizsár]], [[Demián Vilmos]], [[Jodál Gábor]], [[Kozma Mátyás]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]] és [[Zoltán Aladár]] szimfonikus zenéjét is terjeszti az Electrecord. [[Barabás Kásler Magda|Barabás Kásler Magdával]] is készítettek egy dallemezt.
65. sor:
A műzenei műfajok közül [[Nicolae Bretan]] dalaiból ad elő [[Kónya Dénes László]], [[Weiss Ferdinánd]] zongorakíséretével. Egy [[Orgona (hangszer)|orgona]]lemez előadója [[Dávid István (orgonaművész)|Dávid István]], öt lemezé [[Benedek Kálmán]]. Operaénekeseink [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]], [[Erkel Ferenc]], [[Lehár Ferenc]], [[Gioacchino Rossini|Rossini]], [[Giuseppe Verdi|Verdi]], [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] és mások műveiből áriákat tolmácsolnak, így Airizer Csaba, Csoma Mária, Fogel László, Kirkósa Júlia, Kovács Attila, Kriza Ágnes, Mester József, [[Rózsa-Vasiliu Anna]], Simon Katalin, Szilágyi Ferenc, Vargha Piroska, Veress László.
Néhány további kis- vagy nagylemez teszi gazdagabbá a romániai magyar lemezkiadást: így a XVI-XVII. századi [[európa]]i táncokat megszólaltató, Brandner Nóra vezette együttesé, a XVI-XVIII. századi erdélyi orgonazenét ismertető előadóké, [[Babrik József]]é
Karmestereink közül [[Aczél Ervin]]t, [[Bács Lajos]]t, [[Hary Béla|Hary Bélát]], [[Birtalan József]]et, [[Szalman Loránd]]ot foglalkoztatta az utóbbi másfél-két évtizedben a hanglemezgyár a Maros-Együttes karmesterei mellett. Színvonalának emeléséhez, sikereinek biztosításához szólistáink, kamaramuzsikusaink is hozzájárultak, többek közt Ágoston András, Botár Katalin, Hamza Gyula, Ruha István, Székely Attila. A zenetörténeti sorozatot szerencsésen egészíti ki az ''Óvodások lemeztára'' (Maxim Éva iskolai kórusa, valamint [[Illyés Kinga]], Márton János, Nagy Katalin, Orosz Lujza és mások közreműködésével), a ''Kisiskolások lemeztára''.
| |||