„Emberfélék” változatai közötti eltérés

Nincsenek tisztázva az emberfélékhez tartozás pontos kritériumai, de a család általában olyan fajokat foglal magába, melyek DNS-e legalább 97%-ban egyezik a modern [[ember]]ével, közösségeikben egyszerű [[kultúra|kultúrát]] tartanak fenn, fejlett [[kommunikáció]]s rendszerrel, [[nyelv]]vel. A [[tudatelmélet]] szerepe ellentmondásos. Ez lehetővé teszi, hogy az ember meggyőzően hazudjon. Az ember négy- ötéves korában tesz szert erre a képességre, míg bonobóknál, csimpánzoknál és gorilláknál nem figyeltek meg ilyet. <!--Tudtommal megfigyeltek, csak most nincsenek rá forrásaim.-->Azonban, mivel nincs lehetőség a már kihalt homininák vizsgálatára, nehéz lenne figyelmen kívül hagyni a modern ember és ma élő rokonai közötti hasonlóságokat. Annak ellenére, hogy pszichológiájukban és fiziológiájukban nagymértékben különböznek, továbbá nincs valódi kultúrájuk, egyesek szerint az orángutánok eleget tesznek ennek a feltételnek. Ezek a tudományos viták politikai jelentőséget nyernek egyes szervezetek küzdelmével az emberszabású majmok jogaiért. Az ilyen szervezetek szerint ezek a majmok legalább olyan okosak, mint egyes [[értelmi fogyatékos]] emberek, ezért őket is megilleti az élethez, a szabadsághoz és az egészséghez való jog.

 

 

Toumaï miatt amerikai genetikusok úgy gondolják, hogy hogy a csimpánzokkal és az emberelődökkel szoros rokonságban álló faj már régóta elkülönült két populációra, mielőtt még véglegesen kettészakadt volna. Az erről szóló cikket a ''Nature'' jelentette meg 2006 májusában. Szerzői David Reich ([[Harvard Egyetem|Harvard]]), Eric Lander ([[Massachusetts Institute of Technology]] (MIT)), és társaik.