Varsó magisztrátusa (önkormányzata) 1789 őszén 141 [[Szabad királyi város|királyi város]] küldötteit hívta egybe tanácskozásra abban a reményben, hogy nyomást tudnak gyakorolni a [[Szejm (lengyel)|szejmre]]. Céljuk a városi polgárság jogainak bővítése volt. Hasonló kiváltságokat követeltek maguknak, mint amivel a [[Nemesség|nemesek]] (''(szlachta)'') rendelkeztek (ingatlan-tulajdonszerzési jog, képviselet a szejmben, hivatalviselési jog stb.)
1789. december 2-án 294 fekete ruhába öltözött küldött békés felvonulást tartott [[Jan Dekert]] varsói [[polgármester]] vezetésével. A menet gyalogosan, illetve kocsin haladt az [[Óváros (Varsó)|Óvárosi]] Piactéren (''(Rynek Starego Miasta)'') álló [[Régi Városháza (Varsó)|Régi Városházától]] (''(Ratusz Starego Miasta)'') Varsó utcáin át a [[Királyi palota (Varsó)|Királyi Palotáig]] (''(Zamek Królewski)''). Itt [[II. Szaniszló Ágost lengyel király]]nak szóló petíciót adtak át, követelve a polgári jogok kiterjesztését a városiakra. A petíció egyik megfogalmazója és a tüntetés ötletadója [[Hugo Kołłątaj]] volt. A tüntetés mindazonáltal félelmet keltett, hogy a francia forradalomhoz hasonló események kezdődhetnek [[Lengyelország]]ban is.
A szejmben ezt követően különbizottság (''(Deputacja w sprawie miast)'') alakult a városi jogokkal kapcsolatos politikai reform kidolgozására, amelynek során figyelembe vették a petícióban foglaltakat. A munka eredményeként [[1791]]. április 18-án elfogadták a városokról szóló törvényt (''(Prawo o miastach)''). A jogszabályt nem sokra rá beépítették a korszakos jelentőségű [[Lengyelország májusi alkotmánya|1791. évi Május 3-i alkotmányba]], így alkotmányos erőt nyert és annak részévé vált.
