„Feldkirchen in Kärnten” változatai közötti eltérés

Miután a [[Frank Birodalom]] meghódította Karantániát, megindult a szlávok megtérítése. Egy adományozó oklevél szerint 888-ban megépült a "mezei templom" ("Feldkirchen", akkori helyesírással "Ueldchiricha") bár később kiderült, hogy a dokumentum 1065 körüli hamisítvány.<ref>Dehio Kärnten, Wien 2001, 127. o.</ref> Az [[ossiach]]i és [[Millstatt am See|millstatti]] kolostorok alapítása után (1027, ill. 1070) az egyház jelentős birtokokhoz jutott Karintiában. A Feldkirchen környéki földek egészen 1759-ig a [[Bambergi főegyházmegye|bambergi püspökség]] tulajdonában voltak. A Bécs-Velence úton fekvő birtok szép jövedelmet biztosított a püspököknek és ellenőrzésére megépültek Dietrichstein, Prägrad, Tiffen és Glanegg várai.

 

 

1434-ben Feldkirchent és Dietrichstein elzálogosították a [[Habsburg-ház|Habsburgokkal]] jó kapcsolatokat ápoló Pankraz Ungnadnak. A város az 1468-ig tartó Ungnad-uralom alatt kapta meg városi szabadságjogait. [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] császár 1453-ban vásárjogot, 1459-re címert adományozott a városnak. A vásártartás rendjét Christoph Ungnad 1468-ban részletesen szabályozta, ám ugyanebben az évben a bambergi püspök visszavásárolta Feldkirchent.