Főmenü megnyitása

Módosítások

1 324 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
→‎A céh szervezete: A céhek társadalmi-gazdasági szerepe
* részt kellett venniük bizonyos egyházi ünnepeken (úrnapi, húsvéti [[körmenet]]eken stb.),
* el kellett mondaniuk a céh szabályzatában meghatározott számú misét,
* tagdíjat kellett fizetniük.
* részt kellett venniük a céh gyűlésein és egyéb rendezvényein stb.
 
Az ünnepeken, körmeneteken stb. a céh tagjai együtt, megfelelő ünnepi öltözékben, a [[céhzászló|céh zászlaja]] alatt jelentek meg. A tagdíjakból gondoskodtak tagjaik temetéséről, özvegyeikről, árváikról és a betegekről.<ref>[http://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/mestersegek_emlekezete_cehek/cehek.html Mesterségek emlékezete — A céh]</ref> A szabályok megszegőit gazdasági jellegű (pénz, bor stb.) büntetésekkel sújtották; a legsúlyosabb büntetés a kizárás volt.
 
=== Szervezeti felépítése ===
=== A céh fontosabb iratai ===
 
A céheket eleve egy irattal (a [[céhlevél]]lel) alapították. Működésük közben vezettek, illetve adtak ki újabb iratokat. Az igazolás jellegűeket kiadták az érintetteknek, a céh közös ügyeivel foglalkozókapfoglalkozókat pedig a [[céhláda|céhládában]] tartották.
* A mesterek neveit belépésük sorrendjében a céh [[mesterkönyv]]ébe jegyezték be.
* Az inasok szegődtetését a [[szegődtetőkönyv]], felszabadítását a [[szabadítókönyv]] tartalmazta — ugyancsak időrendben.
* A [[céhlegény|legény]]ek szolgálati idejét és megfelelő magatartását a [[bizonyságlevél]] (testimónium) igazolta. A [[Habsburg Birodalom]] [[Helytartótanács]]a ehelyett 1816-ban a [[vándorkönyv]]et rendszeresítette —1823-tól a vándorkönyvet a városi kapitányság állította ki.
* A legtöbb céhben külön gazdasági nyilvántartást vagy [[pénztárkönyv]]et vezettek.
 
== A céhek társadalmi-gazdasági szerepe ===
 
A középkorban a céhek sikerrel szervezték térben és gazdaságban is erősen korlátozott illetékességi területükön a specialitásuknak, illetve monopóliumuknak számító termékek előállítását és kereskedelmét, illetve szolgáltatásokat. A sokkal kisebb önköltséggel dolgozó árutermelő gazdaságokkal (manufaktúrákkal, később gyárakkal) azonban egyre kevésbé bírták a versenyt, és előbb a tömegcikkek, később a minőségi áruk, szolgáltatások piacáról is kiszorultak.
 
Fennállásuk alatt nemcsak gazdasági, de társadalmi, szociális és kulturális szerepük is kiemelkedő volt:
* részlegesen, illetve teljes megszerveztek olyan közösségi intézményeket, mint a honvédelem (városvédelem), a tűzoltás stb.,
* gondoskodtak az öregekről, a betegekről, az elhunyt tagok családjáról stb.,
* a [[legényvándorlás]]sal döntően hozzájárultak a [[mém]]ek és a kultúra egyéb elemeinek cseréjéhez, illetve elterjesztéséhez.
 
== Tárgyi rekvizítumok ==