Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
 
[[Kalbiták|Kalbita]] [[emír]]ek érkeztek [[917]]-ben [[Szicília|Szicíliába]], akik a földek újraosztásával gazdasági fellendülést hoztak. Az emirátus fővárosa [[Palermo]] volt. A Kalbidák uralma a belső feszültségek és intrikák miatt meggyengült, ezt kihasználva [[Roger de Hautville]], [[Normannok|normann]] zsoldoskapitány [[1060]]-ban meghódította Szicíliát. Fia [[II. Roger szicíliai király|II. Roger]] néven [[1130]]-ban felvette a király címet. A normannok hadjáratokat vezettek [[Észak-Afrika]] part menti városai ellen és sorra hódoltatták Dzserbát, Tripolit, Mahdíját, Szúszát, Szfákszot, Gábeszt, Bonát. A szicíliai normann uralkodók békére törekedtek a muszlim államokkal, II. Vilmos szicíliai király még segítséget is nyújtott a Fátimidáknak, hogy visszaverjék a [[Nagyszeldzsuk Birodalom|Nagyszeldzsuk]] zsoldban álló [[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladin]] támadásait.
A kalbida emírek építészeti stílusát, sőt később a Fátimidák díszítéseit a szicíliai uralkodók átvették. Egyik legjellemzőbb példa az amalfi székesegyház Paradicsomkerengője, amely a mesterien megmunkált, egymásba fonódó boltíveiről nevezetes. 11. századi harangtornya ma is eredeti formájában áll. A magánpaloták nyári lakként szolgáltak, tökéletesen szimmetrikus felépítésű épületeiket szántóföldekkel és gyümölcsösökkel vették körül, a belső boltíveket, alkóvokat sztalaktitboltozat díszítette. Elterjedtek voltak az udvari kutak (''(sadírván)''), a kisebb csatornák és fürdők, amelyek a levegő frissítését is szolgálták.
 
A textilművesség rendkívül kifinomult volt, az előkelő, selyemmel bélelt taftruhákat aranyszálakkal hímezték, sokszor arab és latin nyelvű feliratokat olvashatunk rajtuk. Az egyik 1120-ban II. Frigyes megrendelésére készült liturgikus ruházatot V. Károly 1520-ban koronázási ruhaként viselte.
294 148

szerkesztés