„Élővíz-csatorna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkjav.
3 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
16. sor:
 
== Története ==
Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a [[Fehér-Körös]] egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna, amelyet [[1777]]-ben ástak meg a békéscsabai polgárok, közhasznú munkával. Gyulán valaha a Fehér-Körös folyt keresztül, ezt azonban az [[1850-es évek]]ben biztonsági okokból a várost elkerülő mesterséges mederbe terelték a folyót. A régi meder képezi ma az Élővíz-csatorna gyulai szakaszát, amely mindig tiszta vizet kap a Fehér-Körösből.<ref>[{{Cite web |url=http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/26/1szekcio/Kovacsne_Oltyan_EszterOK.htm# |title=Az Élővíz-csatorna jó ökológiai potenciáljának meghatározása] |accessdate=2010-05-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091010194949/http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/26/1szekcio/Kovacsne_Oltyan_EszterOK.htm# |archivedate=2009-10-10 }}</ref>
 
A csatorna eredetileg a közelben fekvő [[Erdélyi-Szigethegység]] fáinak leúsztatására szolgál, mivel a környék igen fahiányos volt a [[Török háborúk Magyarországon|török háborúk]] után. Ezért eredetileg tutajozó csatornának készült el. Később az egyre növekvő és fejlődő Békéscsaba vezetése elhatározta, hogy a kanálist alkalmassá teszi a [[belvíz]] elvezetésére is. Így a későbbiek folyamán szivattyúkat helyeztek üzembe, először csak a déli, majd a középső és az északi szakaszon is, teljessé téve az elvezetést. Az idők során többször kotorták, mélyítették, szélesítették. [[1888]]-ban a nagy csabai árvíz folyamán a [[Körösök]] gátszakadása nyomán a víz szintje meghaladta a Békéscsaba legmagasabb pontját, a [[Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)|Nagytemplom]] hátsó küszöbét, és csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült megvédeni a várost a [[körgát]] segítségével. Régebben gazdasági tevékenység is kötődött az Élővíz-csatornához, számos [[malom|vízimalom]] is üzemelt rajta.
 
== Jellemzői ==
A vízfolyás Gyula és Veszely között a [[Fehér-Körös]] egykori elhagyott medrében folyik, csak a Veszely–Békéscsaba–Sikkony szakasz (14,2&nbsp;km) mesterséges eredetű. Így a csatorna nagy részben természetes mederben folyik. Mai állapotában teljesen szabályozott, partja a városok területén kikövezett. Vízellátása a tavaszi olvadásoktól a késő őszig gravitációs úton történik. A víz megfelelő szinten tartását bögrerendszer biztosítja. Legnagyobb vízszállító képessége a torkolati szakaszon jelentkezik, ez 14 m³/s-ot jelent. Magas vízállás esetén a kifolyást két szivattyútelep üzemeltetésével lehet megoldani. További duzzasztóművek is épültek rajta például Békéscsabán is. Bár lassú folyása, nem túl nagy szélessége és mélysége miatt elméletileg könnyen befagyna, mégis, a gyulai és csabai fürdők meleg [[termálvíz|termálvize]], valamint a belekerülő szennyvíz miatt ritkán alakul ki a városok területén belül összefüggő jégréteg. Ilyen telek voltak a közelmúltban a [[2000]]/[[2001]]-es, [[2002]]/[[2003]]-as, valamint [[2008]]/[[2009]]-es hideg napjai, amikor a teljes szakaszán vastagon beállt, úgy, hogy korcsolyázni is lehetett rajta.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20030113belvizveszelyre.html Belvízveszély a Körösök vidékén], [[Origo.hu|Origo]], 2003. január 13.</ref><ref>[http://www.hirszerzo.hu/cikk.befagyott_tavak_meg_ne_menjenek_a_jegre.52727.html Befagyott tavak: még ne menjenek a jégre!] {{Wayback|url=http://www.hirszerzo.hu/cikk.befagyott_tavak_meg_ne_menjenek_a_jegre.52727.html# |date=20100124084310 }}, [[Hírszerző (weboldal)|Hírszerző]], 2008. december 24.</ref>
 
Meglehetősen szennyezettnek számít, ugyanis Gyula és Békéscsaba szennyvizének egy jó részét is befogadja, amit a természetes öntisztulási képesség csak részben tud ellensúlyozni Békésig. További gond a nem folyamatos vízutánpótlás, hiszen árvíz esetén a bevezetésnél esetenként lezárják a zsilipet, így ilyen időszakokban hetekig, esetleg egy hónapig sem juthat friss víz a kanálisba.
45. sor:
== További információk ==
{{commonskat|Élővíz-csatorna}}
* [http://www.whiteclub.hu/content/view/22/1/ Az Élővíz-csatorna története – Whiteclub.hu]{{Halott link|url=http://www.whiteclub.hu/content/view/22/1/ |date=2018-11 }}
* [https://web.archive.org/web/20080403075546/http://www.vizekeve.hu/hu/marcius/erdekessegek/eloviz-csatorna/ Élővíz-csatorna – Vizekéve.hu]
 
{{portál|Békéscsaba|-}}