„Ízisz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 95.77.108.182 (vita) szerkesztését (oldid: 20625481) Címke: Visszavonás |
|||
2. sor:
[[Kép:Egypte louvre 066.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|Balról jobbra: [[Hórusz]], [[Ozirisz]] és Ízisz hármas szoborcsoportja a [[XX. dinasztia]] korából ([[Louvre]], [[Párizs]])]]
{{más|Ízisz (keresztnév)}}
'''Ízisz''' (ókori [[egyiptomi nyelv]]en: ''Iszet'' vagy ''Aszet, 3s.t)'' az [[ókori Egyiptom]] egyik legjelentősebb istensége, [[anyaistennő]], a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, [[Ozirisz]] felesége, [[Hórusz]] anyja.
Eredete nem tisztázott, valószínűleg a [[Nílus#Deltatorkolata|Nílus-deltában]] imádták először; más egyiptomi istenekkel ellentétben kultuszának nem volt központja. Elsőként az [[V. dinasztia]] idejéből maradt fenn említése (ebből az időből maradtak fenn az első irodalmi feliratok), de később vált igazán jelentőssé, mikor több más istennőt is magába olvasztott. Később kultusza elerjedt a [[Közel-Kelet]]en és egész [[Európa|Európában]]; a [[Ókori Görögország|görögök]] és a [[Római Birodalom|rómaiak]] is tisztelték; temploma épült még a [[Brit-szigetek]]en is, és szórványokban még a [[6. század]]i, többségében keresztény Európában is tisztelték. A mai [[Magyarország]] területén a római kori, [[Szombathely#A város ókori története (Savaria)|savariai]] ''[[Iseum]]'' a kultusz leghíresebb emléke.
[[Fájl:Ägyptischer Maler um 1360 v. Chr. 001.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Ízisz (falfestmény i. e. 1360 körülről)]]
8 ⟶ 10 sor:
== Neve és kiejtése ==
{{Hiero|Ízisz|<hiero>st-t:,-B1</hiero>|align=left|korszak=egypt}}
Ma a magyar irodalomban leggyakrabban használt neve az ''Ízisz.'' Az eredeti egyiptomi név görög változatából, az Ἶσις ''(Iszisz)'' névből származik. Az eredeti név pontos kiejtése – a legtöbb óegyiptomi szóhoz hasonlóan – nem ismert, a [[Hieroglifa|hieroglif]] jelek [[transzliteráció]]ja ''js.t,'' feltételezhetően ''Iszet''nek, vagy a végső ''-t'' betűt (a nőnem jelét) elhagyva ''Iszá''nak ejtették. Az egyiptomi nyelv 3000 éves története során a kiejtés valószínűleg gyakran változott.
Neve szó szerint trónszéket jelent, ábrázolásaiban trón jelképét viselte a fején, de a nevét jelentő hieroglifa eredetileg hús-vér nőt (halandót) jelentett, és lehetséges, hogy Ízisz egykor élő, később istenként tisztelt királynő(ke)t jelképezett.
=== Templomai ===
A legtöbb egyiptomi isten helyi istenségként kezdte, és történetük során megmaradtak helyi kultuszközpontjaik, sok várost ismertek egy-egy isten városaként. Ízisz történetében azonban nem találunk helyi kultuszra utaló nyomokat; korai története során ismert templomai sem léteztek. Íziszt a [[XXX. dinasztia]] idejéig csak más istenek templomaiban imádták, és akkortól sem egyedül, hanem Ozirisszel és Hórusszal együtt tisztelték. A külön Ízisznek szentelt templomok csak a római időkben terjedtek el. Erre az időre kultusza már Egyiptomon kívül is terjedni kezdett, több helyen, például [[Büblosz]]ban [[Asera]] semita istennő helyét vette át, több hasonlóságuknak köszönhetően, de a Római Birodalom területén sokfelé épültek templomai. Egyiptomban ekkor kapta ma ismert formáját a [[philai]]-i templom, sőt, még thébai területen is emeltek neki templomot, ami a nyugati part déli végén, [[Dejr es-Selvit]] néven található. A hellenikus korban a tengerészek védőistennőjévé vált, védelmező és anyaistennő jellegének, valamint az eredetileg [[Hathor]] istennőt jellemző szerelemistennő-jellegnek köszönhetően.
A görög-római világban Ízisz a [[misztériumvallás]]ok egyik legfontosabb alakjává vált, és több ókori szerző is említi templomait, kultuszát és szertartásait. Templomai épültek a mai [[Irak]], [[Görögország]], [[Olaszország]] és [[Anglia]] területén is ([[Hadrianus fala|Hadrianus falánál]] fedezték fel maradványait). [[Philai]]-ban kultusza a 6. századig fennmaradt, jóval a kereszténység elterjedte utánig.
Az ókori [[Szombathely|Savariában]] állt szentély [[II. század]]i épületmaradványainak első rekonstrukcióját [[1963]]-ban nyitották meg. Legrangosabb épülete az istennő központi szentélye.<ref>{{Cite web |url=http://epulettar.hu/projekt/iseum-isis-szentely-romkertje-szombathely|title=Iseum (Isis szentély romkertje), Szombathely|work=épülettár.hu |accessdate=20110330}}</ref> A terület ma látható újjáépítése a legfrissebb régészeti feltárások és történeti kutatások alapján [[2010]]-ben történt meg.
<center><gallery perrow="3">
20 ⟶ 27 sor:
=== Papsága ===
Ízisz egyiptomi papságáról kevés adat maradt fenn, de bizonyos, hogy története során férfi és női papok is szolgálták. A görög-római korban már minden papja nő, legtöbbjük gyógyító és [[bába]] is, és a hiedelem szerint különleges képességekkel rendelkeztek, értelmezni tudták az álmokat, és hajuk befonásával vagy fésülésével képesek voltak szabályozni az időjárást. Ez utóbbi hiedelem abból alakulhatott ki, hogy az ókori egyiptomiak a csomónak mágikus erőt tulajdonítottak (Ízisz-csomó: védelmező amulett formájában gyakran előfordult).
=== A trónon ülő királynő ===
Ízisz egyik fontos szerepe az elhunyt fáraó segítése volt, így – három másik istennővel együtt ([[Nebethet]], [[Neith]], [[Szelket]]) – a temetkezésben is fontos szerepet töltött be, neve több mint nyolcvanszor szerepel a [[Piramisszövegek]]ben, a [[kanópuszedény]]ek őrzői közül pedig a [[máj]]at óvó [[Imszet]] isten védelmezőjének tekintették. A fáraó feleségével történő azonosítás vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy Ízisz a fáraó védelmezőjének és később isteni megtestesülésének tartott Hórusz hitvese. Emiatt néha Hathort tartották az anyjának. A [[Középbirodalom]] idejére, amikortól a sírszövegeket a nemesek is használni kezdték, Ízisz szerepe kibővült a nemesek, sőt, a közemberek védelmezésével is.
Íziszt és húgát gyakran ábrázolták koporsókon, kitárt szárnyú nőalakként, akik a gonosztól védik az elhunytat.
Az [[Egyiptomi Újbirodalom]] idejére Ízisz a fáraó anyjaként és védőjeként jelentős, gyakran ábrázolják, amint tejével szoptatja a fáraót. Lehetséges, hogy ez volt eredeti szerepe és nevének eredete ezzel kapcsolatban áll: több afrikai törzsnél a király trónját „a király anyjá”-nak nevezik, ami nyújthat némi belátást az ókori egyiptomiak gondolatvilágába.
== Ikonográfiája ==
=== Ízisszel kapcsolatos szimbólumok ===
{{Hiero|''tyet'' –<br />Ízisz-csomó|<hiero>V39</hiero>|align=right|korszak=egypt}}
A csomók és a mágikus hatalom közti kapcsolat miatt Ízisz egyik jelképe a ''tjet'' (jelentése: jólét/élet), más néven az ''Ízisz-csomó'' vagy ''Ízisz vére'' volt. A ''tjet'' több szempontból is hasonlít az ''[[ankh]]''ra, leszámítva, hogy karjai lefelé hajolnak. Mindig az örök életet és az újjáéledést jelképezi. Az ''Ízisz vére'' elnevezés eredete a homályba vész, de vörös fából, kőből vagy üvegből készült ''tjet''et gyakran használták amulettként a temetéseknél, így lehet, hogy a külsejére utaltak ezzel.
A [[Spica]] csillag (néha ''Fuvolahordozó''nak is nevezik) és a mai [[Szűz (csillagkép)|Szűz]] csillagképnek megfelelő csillagzat, melyet abban az időben feltehetőleg a termékenységistenekkel hoztak összefüggésbe, mert nagyjából aratás idején jelent meg. Így összefüggésbe kerültek Hathorral, majd Ízisszel, mikor a két istennőt azonosították. Ízisz magába olvasztotta [[Szopdet]]et, a [[Szíriusz]] csillag megszemélyesítését is, mivel ez a csillag a [[Nílus]] áradása előtt jelenik meg, és emiatt a termékenység elhozójának tartották és Hathorral azonosították. A Szopdetnek azonban mindig megmaradt elkülönült azonossága is, mert a Szíriusz az égen ragyogott, míg Ízisz az alvilág királyának, Ozirisznek a felesége volt.
=== Címei ===
A [[Halottak Könyve|Halottak Könyvében]] Ízisz jellemzése: ''Ő, aki életet ad égnek és földnek, ismeri az árvát, ismeri az özvegyet, igazságot keres a szegénynek, biztonságot nyújt a gyengének.'' Ízisz más címei: ''Az ég királynője; Az istenek anyja; Ő, aki minden; A zöld termény úrnője; A ragyogó az égen; A tenger csillaga; A mágia nagy úrnője; A mágia, termékenység, természet, anyaság és túlvilág istennője; Az Életház úrnője; Ő, aki ismeri a szív helyes használatát; Az ég fényhozója; A hatalom szavainak úrnője'' és ''A tenger felett ragyogó hold.''
=== Ábrázolása ===
[[Fájl:Izisz szobor.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Ízisz szobra a [[Louvre]]-ban ([[Párizs]])]]
Íziszt a művészetben eredetileg hosszú ruhát viselő nőként ábrázolták, fején a trónt jelentő hieroglifával, néha [[lótusz]]virággal a kezében vagy [[szikomorfa]]ként. Miután alakja egybemosódott Hathoréval, fejdíszét a Hathoré váltotta fel: tehénszarvak, köztük a napkoronggal. Néha tehén vagy tehénfej is jelképezte. Rendszerint fiával, Hórusszal együtt ábrázolták, fején koronával, [[keselyű]]vel, néha pedig [[héja]]ként, amint Ozirisz teste fölé száll.
Leggyakrabban kezében ankhhal és egyszerű bottal ábrázolják, de néha az eredetileg Hathorhoz tartozó [[szisztrum]]mal és a félhold alakú ''[[menat]]'' nyakékkel.
== Mítoszok ==
47 ⟶ 58 sor:
==== Ízisz születése ====
Mikor az egyiptomi mitológia kialakult, Ízisz a [[héliopolisz]]i [[Enneád|kilencség]] egyik tagja lett [[Nut]] égistennő és [[Geb]] földisten lányaként, Ozirisz, [[Széth]] és [[Nebethet]] testvéreként. [[Su]] levegőisten, Geb és Nut apja, mikor értesült gyermekei kapcsolatáról, elválasztotta őket egymástól és kijelentette, hogy Nut nem szülhet gyermeket az év egy napján sem. Nut könyörgött [[Thot]]nak, hogy segítsen rajta, ő pedig szerencsejátékban még öt napot nyert a holdisten [[Iah]]tól. Ez az öt nap volt az [[egyiptomi naptár]]ban Ozirisz, Hórusz, Széth, Ízisz és Nebethet születésnapja. Más változat szerint Ízisz még Nut istennő méhében esett teherbe Ozírisztől és Hórusz egyik formája, Haroérisz, az „Öreg Hórusz” még ekkor fogant meg.
==== Anubisz ====
Egy későbbi legenda [[Anubisz]] születésével kapcsolatos. A történet elmeséli, hogy Nebet-Hutot, Széth feleségét frusztrálta férje [[homoszexualitás]]a, ezért Ízisznek öltözött, hogy elcsábítsa Oziriszt. Ozirisz valóban összetévesztette őket; Nebet-Hut ekkor foganta Anubiszt, de mivel félt Széth haragjától, rábeszélte Íziszt, hogy vegye magához a gyermeket. A mítosz elmagyarázza, miért hozták Anubiszt kapcsolatba az alvilággal (mert Ozirisz fia), és hogy miért nem léphetett apja örökébe (mert törvénytelen; így Ozirisz maradt az alvilág ura).
<!-- ezt át fogom rakni valahová, mert Ízisz nem is szerepel benne-->
=== Ízisz és Ozirisz ===
A kezdetekkor Ozirisz feleségével, Ízisszel, aki a húga volt, bölcsen uralkodott Egyiptomban. Megtanította az embereket az írásra is. Testvére, [[Széth]] azonban megirigyelte hatalmát és csináltatott egy fenséges ládát. Egy lakomán kijelentette, hogy azé lesz a láda, aki pontosan kitölti azt. Amikor Ozirisz is kipróbálta, rácsapta a láda fedelét és a Nílusba dobta. Ízisz a holttest keresésére indul, meg is találja, de végül Széth feldarabolja és szétszórja a holttest darabjait. Ízisz ezért mindenhol gyászolja szeretett férjét, összeszedi testének darabjait és életre kelti; Ozirisz így az alvilág ura lesz, aki megítéli a holtakat. Halála után nemzi Hóruszt. Hórusszal Ízisz sokáig a mocsarakban bujkált, hogy elrejtse a gyermeket Széth elől; Hórusz felnőve bosszút állt apjáért. A mítoszt részletesen lásd itt: [[Ozirisz-mítosz]].
=== Ízisz csele ===
Az egyik történet szerint úgy szerezte hatalmát, hogy becsapta [[Ré]]t. Szüksége volt ugyanis Ré titkos nevére. Hogy ezt elárulja neki, Ízisz összegyűjtötte az öregember Ré nyálát és kígyóvá varázsolta, amely megmarta Rét. Ízisz megígérte neki, hogy meggyógyítja, ha elárulja neki titkos nevét. Ré annyira szenvedett, hogy végül elárulta neki, így varázsereje Íziszre szállt.
==== Hathor szerepének átvétele ====
| |||