„Hippói Szent Ágoston” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
150. sor:
Ágoston szerint az emberek tudatában vannak az alapvető erkölcsi követelményeknek és eszményeknek. Az erkölcsi törvények íratlan törvények, melyek az ember lelkébe vannak vésve.<ref>De Trinitate 14, 15, 21</ref>
 
Ágoston etikája annyiban megegyezik a görög felfogással, hogy az erkölcsös élet célját a boldogságban (''(eudaimonia)'') látta. Ám szerinte az embert egyedül Isten képes boldoggá tenni, azaz a változatlan jóhoz való ragaszkodásban érheti el a tökéletes boldogságot.
 
Azt, hogy mégis létezik bűn a világban, Ágoston az ember [[szabad akarat]]ával magyarázta: az embernek megvan a lehetősége, hogy elforduljon a jótól, és a rosszat válassza.
167. sor:
[[Fájl:8578 Milano - S. Marco - Crocifissione (sec. XIV) - Foto G. Dall'Orto - 14-Apr-2007.jpg|bélyegkép|jobbra|290px|Ismeretlen, [[14. század]]i lombard festő alkotása Ágostonról a [[milánó]]i Szent Márk-templomban]]
 
*''A legméltóságosabb Oltáriszentség megígérése. Szent János evangliumának 6. fejetete Szent Ágoston magyarázata szerint''; ford. Nagy Imre Leó; Szalézi Művek, Rákospalota, 1938 (''(A lelkiélet kis könyvei)'')
* Kecskés Pál: ''Szent Ágoston breviárium'', [[Szent István Társulat]], Budapest, 1960, 480 p
* Augustinus: ''A szentháromságról'', Szent István Társulat, Budapest, 1985, {{ISBN|963-360-322-6}}, 527 p