Wikipédia

„Hévízi-tó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
41. sor:
Ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában [[Tűzhányó|vulkanikus]] eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó [[tőzeg]]medrű forrástó, amelyet a 38 méter mély [[Hévízi-forrásbarlang]]ból feltörő, percenként 30–40 ezer [[liter]] [[vízhozam]]mal 38 °C-os víz táplál. A [[Keszthelyi-fennsík]] nyugati lejtője mentén, a [[Hévízi-völgy]]ben található, [[Hévíz]] városa mellett.
 
A tó páratlan természeti környezetét elsősorban a parkkal övezett gyógyvizű tó, a vízfelszín felett lebegő páraréteg, a tó felszínén úszó indiai vörös [[Tündérrózsa|tündérrózsák]] (''(Castalia rubra longiflora)'') teszik különlegessé.
 
== Keletkezése ==
106. sor:
==Élővilága==
 
A tó Bengáliában őshonos állandó vendége az [[Tündérrózsa|indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja]] (''(Nymphaea rubra var. longiflora)''), melyet Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. A ciklámenpiros virágok 5-7 centiméterre emelkednek a víz fölé. Késő éjjel nyílnak és szirmaik a következő nap délelőtti óráiban csukódnak be.<ref>[http://www.szabadfold.hu/kertunk/tunderrozsat_viragzik_a_hevizi_to Tündérrózsát virágzik a tó]</ref> A kis virágú fehér tündérrózsa ''(Nymphaea alba L. var. minor)'' a hévízi és keszthelyi meleg vizekben a tündérrózsák egyetlen bizonyosan őshonos alakja. A tavat lombhullató [[mocsárciprus]] fasorok veszik körül.<ref>{{Cite web|url=http://www.spaheviz.hu/hu/science/environments/13|title=Hévízgyógyfürdő baktériumai és növényvilága {{!}} Hévízi Gyógytó|accessdate=2017-02-05|work=www.spaheviz.hu}}</ref>[[Fájl:Braxen, Iduns kokbok.jpg|bélyegkép|Dévérkeszeg]]
[[Fájl:Tachybaptus ruficollis 1 (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|Kis vöcsök]]
A melegvizes [[tőzeg]]mederben speciális igényű szervezetek találnak élőhelyükre, amelyek egynémelyike fontos szerepet játszik a víz gyógyhatásának kialakításában. A kráter falát 1,5 méter mélységtől egészen a forrásszájig [[Baktériumok|bakteriális]] bevonatok a borítják.
[[Fájl:Hévizi tavirózsa.jpg|bélyegkép|balra|220px|A hévízi fauna látványossága az indiai vörös tündérrózsa]]
A vízben élő, parányi gömb alakú sejtjeikben ként felhalmozó [[kénbaktériumok]] (Beggiatoa) a tó kénanyagcseréjét szabályozzák (kénoxidálók és szulfátredukálók). Az itt élő baktériumtörzseknek ([[Micromonospora]], [[Streptomyces]]) köszönhetően a víz természetes antibiotikus, fertőtlenítő hatású. Tömegesen él itt egy, a tudomány számára új [[cellulóz]]- és fehérjebontó mikromonospóra (''([[Micromonospora heviziensis]])''), ami tevékenységével a gyógyiszap kialakulását segíti. A [[Cianobaktériumok|kékmoszat]]ok közül két faj (''Pseudanabaena papillaterminata'', ''Anomoeoneis serians'') csak itt fordul elő Magyarországon.{{Forráskérő}} A mikroszkópikus méretű állatok közül két új [[Fonálférgek|fonálféreg]] (''Crocodolrylaimus thermalis'', ''Neoactinolaimus tepidus''){{Forráskérő}} és egy apró [[Rákok|rák]] (''(Schizopera clandestina heviziensis)'') első adata származik a Hévízi-tóból. [[File:Krilati reptil (Natrix tessellata)l, Ovčarsko-kablarska klisura.jpg|bélyegkép|Kockás sikló]]
Védett [[hüllők]] is élnek kis számban a tó körül, ilyen a [[vízisikló]] (''(Natrix natrix)'') és a [[kockás sikló]] (''(Natrix tesselata)'').
 
A Hévízi-tó állandó lakója a [[kis vöcsök]] (''(Tachybaptus ruficollis)''), amely az országban egyedül itt telel át.
 
A tó őshonos halfajai a [[széles kárász]] (''(Carassius carassius)''), a [[Compó]] (''(Tinca tinca)''), a [[Dévérkeszeg]] (''(Abramis brama)''), [[Jászkeszeg]] (''(Leuciscus idus)''). Az őshonos fajok mellett a tó meleg vízében több trópusi díszhal is otthonra talált, ilyen a [[Szúnyogirtó fogasponty]] (''(Gambusia affinis)''), illetve a [[Szivárványsügér]] (''(Herotilapia multispinosa)'').
 
==Világörökség==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hévízi-tó”