„I. Szulejmán oszmán szultán” változatai közötti eltérés

}}

 

 

A világhatalmi ambíciókat dédelgető ifjú uralkodó az európai hegemónia megszerzéséért kirobbant harcba bekapcsolódva, trónra lépését követően szinte azonnal közép-európai terjeszkedésbe kezdett, melynek végső, de soha meg nem valósult célja Bécs bevétele volt. A Perzsia elleni – Irak elfoglalásával végződő – keleti, és az európai keresztény hatalmakkal szembeni [[földközi-tenger]]i győzelmeit követően a szultán figyelme hűbérese, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] halálakor ([[1540]]) újra [[Magyarország]] felé fordult, annak megszállása mellett döntött. E hódító hadjáratsorozat egyik utolsó epizódja, [[Szigetvár ostroma|Szigetvár 1566. évi ostroma]] azonban nemcsak a védők, de az oszmán sereg vezéreként a helyszínen tartózkodó idős szultán számára is végzetesnek bizonyult, hiszen a vár bevétele előtti napon ő maga is életét vesztette. Halálának helyén eltemetett belső szervei fölé győztes alattvalói hamarosan türbét emeltek. Hitvese, [[Hürrem szultána]] is legendás alakká vált, mint a világtörténelem egyik legbefolyásosabb uralkodófelesége.