„Jancsik Pál” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox, nyughely, javítgatások Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
22. sor:
Szülővárosában érettségizett, 1954 őszétől [[Kolozsvár]]t él. A [[Bolyai Tudományegyetem]]en 1959-ben magyar tanári diplomát szerzett; tagja volt annak a diákcsoportnak, amely a Forrás első nemzedékének magvát alkotta. Államvizsga után fél évet szerkesztőként az [[Utunk]]nál dolgozott. 1960-tól 1970-ig az Ifjúsági Könyvkiadó, 1970-től a [[Dacia Könyvkiadó]] szerkesztője. Kiadói munkájának legjelentősebb része a [[Tanulók Könyvtára]] sorozat szerkesztése, amely igényes válogatásban, irodalomtörténeti apparátussal juttatja el főképpen a magyar, kisebb mértékben a világirodalom klasszikus műveit a tanulóifjúsághoz és a szélesebb olvasóközönséghez. Fiatal romániai magyar költők verseiből 1974-ben antológiát állított össze Varázslataink címmel. Egy-egy kötetet válogatott [[Szabó Lőrinc]] (1971) és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] (1975) lírájából.
''Szomjas tenger'' c. Forrás-kötetéhez (1963) Kiss Jenő írt előszót, aki mint költő-szerkesztő már a brassói középiskolásban felfedezte a tehetséget. Ebben a rokon költői hang is szerepet játszott: kettejük lírája ugyancsak a természet, az [[erdély]]i táj bűvöletében fogant, s a munka tisztelete, az építés dicsérete szintén meghatározó motívuma az induló költő műveinek. Mégis a [[riport]]-versek divatja idején meglepetésként hatottak költeményei, mert a leírást a lírai élmény hitelesítette, a látvány többnyire egységben jelentkezett nála a belső impulzussal (''Zápor, napsugár''; ''Agitáció''). Nem idegen tőle [[Áprily Lajos|Áprily]] és [[Dsida Jenő|Dsida]] költői öröksége, az elégiára hangoltság és a játékos formákba bújtatott meditáció. Gyermekeknek írt legjobb verseit is ez emeli az alkalmiság fölé
Műfordítói tevékenysége ugyancsak jelentős. Elsősorban a klasszikus és kortárs [[román nyelv|román]] líra tolmácsolója, de fordított [[német nyelv|németből]] is ([[Friedrich Hölderlin|Hölderlin]], [[Paul Celan]]). Társszerzője a ''Szivárvány'' c. gyermekvers-antológiának (1961), közreműködött Mihai Beniuc ''Legszebb versei'' fordításában (1962), továbbá a román népballadákat és népdalokat tartalmazó ''Kihajtott a bükk levele'' (Budapest, 1961) és ''Hej, zöld levél'' (1966) c. kötetekben, az ''Építő Amfion'' (1967) és a ''Csillagok születése'' (1972) c. antológiákban, [[Mihai Eminescu|Eminescu]] és George Coşbuc magyar gyűjteményes kiadásában. Román gyermekversek (Nina Cassian) tolmácsolása mellett két önálló műfordításkötete jelent meg: Ion Vinea elbeszéléseinek válogatása (''Sóhajok paradicsoma'', 1975) és [[Ioan Alexandru]] legszebb versei (1976). Románra Tudor Balteş fordította néhány versét (Tineri poeţi maghiari din România. Generaţia "Forrás", 1979).
28. sor:
== Kötetei ==
*''Kicsi Jóska'' (verses képeskönyv); rajz Tollas Julia, versek Jancsik Pál; Ifjúsági, Bukarest, 1961 – románul is (ford. Ion Brad)
*''Szomjas tenger. Versek''; bev. Kiss Jenő; Irodalmi, Bukarest, 1963
*''Tavaszi tánc'' (gyermekversek); Ifjúsági, Bukarest, 1965
*''Fűszálon csillag. Versek''; Irodalmi, Bukarest, 1968
38. sor:
*''Mit tanácsolsz, cinege?'' (versek gyerekeknek); Kriterion, Kolozsvár, 2005
*''101 vers Brassóról''; vál. Jancsik Pál, Krajnik-Nagy Károly; Kriterion, Kolozsvár, 2008
*''Fecskeszárnyon száll a nyár. Gyermekversek''; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009
*''Vox humana'' (versek); Kriterion, Kolozsvár, 2010
*''A tó, a szarka meg a gyűrű. Verses történetek gyermekeknek''; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010
*''Piripócsról Nárittyenbe. Gyermekversek''; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010
*''Ahol otthon vagy e tájon'' (válogatott versek, műfordítások); Polis, Kolozsvár, 2014
*''Kedvünk ragyog, mint az ég'' (versek gyermekeknek); Koinónia, Kolozsvár, 2016
| |||