„Joseph Goebbels” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
42. sor:
'''Paul Joseph Goebbels''' ([[Rheydt]], [[1897]]. [[október 29.]] – [[Berlin]], [[1945]]. [[május 1.]]) német politikus, [[Adolf Hitler]] [[nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] [[Németország]]ának propagandaminisztere 1933 és 1945 között, [[Adolf Hitler]] közvetlen munkatársa és a végsőkig kitartó híve. A náci rezsim kevés diplomás értelmiségi vezetője közé tartozott. Gátlástalan [[propaganda]]tevékenysége a [[második világháború]] után világszerte fogalommá vált. Szónoki tehetségéről és szélsőséges [[antiszemitizmus]]áról is nevezetes volt.
1921-ben szerezte meg diplomáját a [[Heidelbergi Egyetem]]en. 1924-ben lépett be a [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|náci pártba]], ahol [[Gregor Strasser]] munkatársa lett. 1926-ban a párt körzeti vezetője lett Berlinben. Ekkor kezdett közelebbről foglalkozni a [[propaganda]] kérdéseivel. 1930-tól a pártpropaganda országos vezetője lett
A háború végén, Hitler 1945. április 30-i öngyilkossága után, Hitler végrendeletének megfelelően ő követte vezérét Németország kancellárjának posztján. Egy nappal később maga is öngyilkos lett feleségével együtt, miután megmérgezték hat gyermeküket.
88. sor:
==Propagandaminiszterként==
Hitler kancellári kinevezését megünnepelendő, Goebbels január 30-án fáklyás felvonulást rendezett Berlin utcáin mintegy {{szám|60000}} ember részvételével, akik közül sokan az SA és az SS egyenruháját viselték.{{refhely|Evans|310–311. o.}} Goebbels csalódással fogadta, hogy nem lett Hitler első kormányának a tagja.{{refhely|Longerich|206. o.}} Hitler egy további új választáson akarta megerősíteni hatalmi pozícióját. A választási kampány kellős közepén került sor [[A Reichstag felgyújtása|a Reichstag felgyújtására]], ami nagymértékben az NSDAP kezére játszott. Ennek ellenére a március 5-i választásokon sem sikerült elérni a várt földcsuszamlás jellegű győzelmet, a párt „csak” 43,9%-ot szerzett. Goebbels megkapta miniszteri kinevezését az újonnan kreált propagandaminisztérium
[[File:Thousands of books smoulder in a huge bonfire as Germans give the Nazi salute during the wave of book-burnings that... - NARA - 535791.tif|thumb|300px|Náci könyvégetés, 1933. május 10.]]
Goebbels miniszterként totális ellenőrzést vezetett be a német kulturális és szellemi élet felett.{{refhely|Longerich|212–213. o.}} Céljául azt tűzte ki, hogy az NSDAP támogatottságát 100%-osra növelje.{{refhely|Evans|121. o.}} Nagyszabású ünnepséget szervezett a hatalom ünnepélyes átadására Hindenburg és Hitler között Potsdamban 1933. március 21-én.{{refhely|Longerich|214. o.}} Ő szövegezte Hitler rendeletét a zsidó üzletek náci bojkottjáról.{{refhely|Longerich|218. o.}} Goebbels áprilisban szülővárosába, [[Rheydt]]be utazott, ahol a város hősének nyilvánították, és a főutcát róla nevezték el.{{refhely|Longerich|221. o.}}
96. sor:
Az NSDAP vezette kormányzat Goebbels hathatós közreműködésével megkezdte a zsidók kiszorítását a közéletből. Számos foglalkozásban megtiltották a zsidó származásúak, a „nem árják” tevékenységét.{{refhely|Longerich|40. o.}} Felállították az első [[koncentrációs tábor]]okat, kezdetben a politikai ellenfelek számára.{{refhely|Evans|344. o.}} A ''[[Gleichschaltung]]nak''{{wd|Q313768}} nevezett folyamat során az egész társadalmat a náci elvek alapján szervezték meg. Minden önkéntes, civil szervezet, sportegyesület irányítását náci szimpatizánsok vagy párttagok kezébe adták. 1933 júniusára a folyamat nagyjából be is fejeződött; a kivételt egyelőre a hadsereg és az egyházak alkották.{{refhely|Evans|14. o.}} 1933 októberében törvénnyel helyezték náci kontroll alá az egész sajtót.{{refhely|Hale|83–84. o.}} A törvény kötelezte az újságírókat arra, hogy munkájukat a nemzetiszocializmus életfilozófiájának és kormányzati koncepciójának megfelelően végezzék.{{refhely|Hale|86. o.}}
1934. június végén került sor a [[Hosszú kések éjszakája|hosszú kések éjszakájára]], amikor Hitler leszámolt azokkal a korábbi harcostársaival, köztük az SA vezetőivel, akik terhessé váltak számára. Goebbels részt vett a művelet megszervezésében, és jelen volt [[Ernst Röhm]] müncheni letartóztatásánál.{{refhely|Manvell|132–134. o.}} Hindenburg elnök 1934. augusztusi halála után Goebbels maga jelentette be a rádióban, hogy egyesítik a kancellári és az államelnöki posztot, és mindkettőt Hitler fogja betölteni, akinek hivatalos címe ezentúl [[Führer|vezér]] és birodalmi kancellár
Goebbels miniszterként számos magyar vezetőt fogadott. Tárgyalásairól általában igen negatívan emlékezett meg naplójában. [[Kozma Miklós]] magyar belügyminiszter látogatása kapcsán megjegyezte: a magyarok csalók, önzők, és brutális módon elnyomják a német kisebbséget.{{refhely|Goebbels|139. o.}} Idézi Hitlernek azt a megjegyzését is, hogy a mértékadó magyar államférfiak úgy megvesztegethetők, „mint egy török”.{{refhely|Goebbels|214. o.}}
106. sor:
[[File:Bundesarchiv Bild 183-H14243, Berlin, Verteilung von 500 Radios (Volksempfänger).jpg|thumb|Ingyen [[Volksempfänger|néprádiókat]] osztogatnak Goebbels születésnapján Berlinben 1938-ban]]
[[File:Bundesarchiv Bild 183-2004-0312-504, Nürnberg, Reichsparteitag, Rede Adolf Hitler.jpg|thumb|upright=0.9|Hitler az 1934-es nürnbergi pártgyűlésen. [[Leni Riefenstahl]] és stábja a pódium előtt készítik a filmfelvételt]]
Goebbels különösen érdeklődött a rádió mint a tömegpropaganda eszköze iránt.{{refhely|Manvell|127. o.}} Bizonyos helyi tiltakozások ellenére (különösen Göring háborodott fel az általa vezetett Poroszországban) Goebbels megszerezte az ellenőrzést a rádióállomások felett, és egy országos intézménybe szervezte azokat
A náci propaganda fókuszában állt Hitler [[személyi kultusz]]a.{{refhely|Kershaw|292–293. o.}} Ennek a kultusznak nagy részét Goebbels építette fel tudatosan propagandamunkájával. Hitler dicsőítése volt az egyik fő eleme az 1934-es [[nürnberg]]i pártgyűlés koreográfiájának is. [[Leni Riefenstahl]] a gyűlésről filmet készített ''Az akarat diadala'' címmel, amellyel elnyerte az 1935-ös [[Velencei Nemzetközi Filmfesztivál]] aranyérmét.{{refhely|Evans|123–127. o.}} [[Heinrich Himmler|Himmlerrel]] és [[Alfred Rosenberg|Rosenberggel]] közösen Goebbels kialakított egy sajátos nemzetiszocialista ünnepkört, amely szakított a keresztény hagyományokkal.
115. sor:
===Harc az egyházzal===
1933-ban Hitler megbízásából [[Franz von Papen]] alkancellár [[konkordátum]]ot írt alá a [[Vatikán]]nal, amely egyrészt biztosította a katolikus intézmények függetlenségét, másrészt megtiltotta az egyház beavatkozását a politikába.{{refhely|Evans|234–235. o.}} A náci rezsim ennek ellenére folyamatos nyomás alatt tartotta a keresztény egyházakat befolyásuk csökkentése érdekében. 1935–1936-ban egyházi személyek százait tartóztatták le, pénzügyi és szexuális, gyakran koholt vádak alapján.{{refhely|Longerich|382. o.}} Goebbels nagy nyilvánosságot biztosított ezeknek a pereknek, és igyekezett a klérust a legrosszabb fényben feltüntetni.{{refhely|Thacker|189. o.}} Korlátozták az egyház nyilvános gyűléseit, kiadványaikat cenzúrázták. A feszületeket eltávolították az állami intézményekből, majd később újra engedélyezték azokat. Hitler bizonytalankodott abban, hogy az egyházak elleni harcot
[[XI. Piusz pápa]] az egyház elleni támadásokra válaszul bocsátotta ki ''„[[Mit brennender Sorge]]”'' („Égető aggodalommal”) kezdetű enciklikáját 1937-ben, amelyet minden katolikus szószékről felolvastak. Ebben elítélte a náci rezsim támadásait az egyház ellen. Goebbels válaszul még inkább erősítette a támadásokat.{{refhely|Evans|241–244. o.}} 1937. május 28-án húszezer párttag előtt elmondott és a rádió által közvetített beszédében erkölcsileg züllöttnek nevezte a katolikus egyházat. A propaganda nyomán erősen visszaesett az egyházi iskolákba jelentkezők száma, végül 1939-ben minden egyházi iskolát bezártak, illetve állami iskolává alakítottak. A támadások nyomán a németországi klérus egyre óvatosabb lett a rezsim kritikájában.{{refhely|Evans|245–247. o.}} 1937. július végén aztán Hitler, főleg külpolitikai okokból, utasítást adott az egyházellenes támadások mérséklésére.{{refhely|Longerich|334. o.}}
126. sor:
A propagandaminisztérium a meghódított országokban azonnal átvette a helyi műsorszóró szervek irányítását, és elkezdte saját propagandája sugárzását, lehetőleg a korábban is tevékenykedő bemondókkal, hogy ezzel is növeljék a lakosság előtt szavahihetőségüket. A minisztérium nemcsak a hírek tartalmát tartotta szoros ellenőrzés alatt, hanem még azt is, hogy milyen zenei műsorokat adjanak le a rádiókban. A propagandafilmek vetítésére 1500 mobil filmvetítő teherautót is alkalmaztak. A háború előrehaladtával és a kudarcok megjelenésével Hitler egyre kevesebbet jelent meg a nyilvánosság előtt, így fokozatosan Goebbels lett a náci rezsim hangja.{{refhely|Manvell|181–188. o.}} 1940 májusától gyakran írt újságcikkeket is, amelyeket aztán a rádióban is beolvastak. A háborús német filmgyártás körülbelül felét alkotta a közvetlen propaganda.{{refhely|Longerich|468–470. o.}}
Goebbels sokat foglalkozott a „hazai fronttal”, a német lakosság moráljának fenntartásával is. Úgy vélte, hogy minél inkább bekapcsolódik a lakosság a háborús erőfeszítésekbe, annál inkább erősödik majd erkölcsi tartása is. Kampányokat szervezett például téli ruházat és sífelszerelés gyűjtésére a keleti front számára. A nehézségek fokozódásával 1942 vége felé 80%-ra növelte a rádióadásokban és a filmekben a könnyű szórakoztatás arányát, és a direkt propaganda aránya 20%-ra csökkent.{{refhely|Longerich|509–512. o.}} A berlini körzet náci vezetőjeként
[[File:Bundesarchiv Bild 183-J05235, Berlin, Großkundgebung im Sportpalast.jpg|thumb|Goebbels beszéde a berlini Sportpalotában, 1943. február 18.]]
196. sor:
Goebbels alakja már 1940-ben szerepelt művészfilmben, mégpedig Dr. Gorbitsch figurájában, [[Charlie Chaplin]] híres ''[[A diktátor (film, 1940)|A diktátor]]'' című filmjében.<ref>Lee Pfeiffer: [http://www.britannica.com/EBchecked/topic/243180/The-Great-Dictator ''The Great Dictator.''] In: ''Britannica.com''.</ref> Alakját Henry Daniell formálta meg. A korabeli amerikai náciellenes propagandafilm, az ''Enemy of Women'' (A nők ellensége) ugyancsak szerepeltette Goebbelst, igaz, történelmietlen, torz formában. Szerepét Paul Andor játszotta.
Halála után Goebbels több filmben jelent meg, így a ''Der letzte Akt'' (Az utolsó felvonás) (1955) című német filmben, ahol Willy Krause formálta meg alakját, a ''Der Untergang''
Alakja feltűnik a Hitler elleni merényletet feldolgozó alkotásokban is, mivel [[Otto Ernst Remer]] vele való találkozása fordítja meg jelentősen az eseményeket. Az 1990-es ''[[Megölni Hitlert]]'' című változatban Jonathan Hyde,<ref>{{Imdb title|0100376|Megölni Hitlert}}</ref> míg a 2008-as ''[[Valkűr (film)|Valkűr]]''ben Harvey Friedman jelenítette meg.<ref>{{Imdb title|0985699|Valkűr}}</ref>
| |||