„Jugoszláv Királyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
77. sor:
[[Fájl:Naval Ensign of the Kingdom of Yugoslavia.svg|right|200px|thumb|A Jugoszláv Királyság tengerészeti zászlaja]]
 
[[1934]]. [[október 9.|október 9-én]] a király és [[Louis Barthou]] francia külügyminiszter [[Marseille]]-ben merénylet áldozata lett. A merényletet horvát usztasák és a VMRO (''(Macedón Forradalmi Szervezet)'') követték el, abban a reményben, hogy ez az ország felbomlásához vezet. Az új király, [[II. Péter jugoszláv király|II. Péter]] még gyerek volt, 11 éves. Az országot Pál herceg vezetésével a régenstanács kormányozta. [[Dragiša Cvetković]] kormányfő gazdasági megfontolásból is egyezséget keresett a horvátokkal, a külpolitikában pedig tovább közeledett a tengelyhez.
 
[[1939]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] a kormányfő és Vladko Maček egyezményt kötött a szerb–horvát kiegyezésről. Minderre három nappal a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] után és hat nappal [[Lengyelország]] megtámadása előtt került sor. A [[Németország]]hoz fűződő kapcsolatok csúcspontja az [[1941]]. [[március 25.|március 25-i]] csatlakozási szerződés aláírása volt. Pál régens ezzel túlfeszítette a húrt, s a katonatisztek egy része puccsot hajtott végre. A jugoszláv történetírás még ma is küzd a [[március 27.|március 27-i]] események értelmezésével.<ref>Erről a kérdésről Lásd: Nešović, Slobodan: Hronika o 27. martu 1941 (svedočenje jednog savremenika). Dragnić, Aleks N.: Titova obećana zemlja Jugoslavija c. művében (35. o.) azt írja, hogy a kommunisták csak véletlenül keveredtek a történésekbe, és fogalmuk sem volt annak előkészületeiről.</ref> Annyi azonban bizonyos, hogy a diktatúra 12 éve alatt sem sikerült választ adni a felmerülő kihívásokra. A háborúban pedig elszabadultak az indulatok.