|
A parti részek kitűnő halászóhelye a [[gémfélék]]nek. Alkalmanként megjelenik a [[csörgő réce]], a [[prérisirály]], a [[rózsás gödény]] és a [[havasi lile]]. A Hortobágy-Berettyóban 42 halfaj előfordulását mutatták ki, legjelentősebb a [[réti csík]]. Védett a [[Vidraformák|vidra]] és a [[molnárgörény]].
Az értékes növényfajok közé tartozik a Berettyóban élő [[tündérfátyol]], [[vízi rucaöröm]] és a [[sulyom]]. A pusztai [[zsombékos]]ok legritkább növénye a [[buglyos boglárka]]. Csejt-pusztán a [[medúzafű]] jelentős állományai.
=== Körös-ártér ===
[[Fájl:Bristol.zoo.little.egret.2.arp.jpg|thumb|right|180px|[[Kis kócsag]]]]
A Körösök mai arcát a természet és az ember együttesen hozta létre. A morotvák jellegzetes növényei a nagy hínár, a sulyom, a [[tündérfátyol]], a [[sárga nőszirom]] és a [[rókasás]]. A magas ártereken él a ligeti szőlő, a kutyabenge, a fagyal és a kányabangita. A hullámtér számos állatfajnak nyújt menedéket. Az emlősök közül a vidra szigorúan védett. A [[kis kócsag]], a [[fekete gólya]], az [[üstökösgém]] és a [[réti fülesbagoly]] kiemelt természetvédelmi érték.
[[Békésszentandrás]]tól délre található Magyarország legnagyobb [[kunhalom|kunhalma]], a [[Gödény-halom]].
=== Cserebökényi-puszta ===
ftgA területen megtalálhatóak mocsarak, elhagyott folyómedrek, löszhátak és kurgánok. Állattani értéke a rengeteg madárfaj ([[kék vércse]], [[haris]], [[európai szalakóta|szalakóta]], [[pusztai ölyv]], [[rétisas]]).
=== Kis-Sárrét ===
[[Fájl:Verbascum phoeniceum Gant.jpg|thumb|right|180px|[[Lila ökörfarkkóró]]]]
A területet valamikor a Sebes-Körös fattyúágai és igen sok jelentős vízhozamú ér (Fényes-ér, Korhány- és [[Köles-ér (Körösök)|Köles-ér]]) hálózta be. A múlt század végi folyószabályozási munkálatok ezt a térséget sem kerülték el. A lecsapolások nyomán létrejött jobb minőségű földeket feltörték, felszántották. Szikespuszta fedi a terület nagy részét. Padkás formákat, [[vakszik]]es foltokat alig találunk, viszont szép állományai maradtak fenn a löszös jellegű növényzetnek. Májusban, júniusban a [[lila ökörfarkkóró]], a [[zsálya|zsályák]], a [[koloncos legyezőfű]] virágszőnyege borítja a magasabb foltokat. Néhány helyen a védett [[macskahere]] is előfordul. A pusztán a [[túzok]] életképes állománya él. Rendszeresen fészkel a [[bíbic]], a [[piroslábú cankó]], a [[nagy goda]].
A [[Korhány]] nevű, ma is élő vízfolyás medrét ligeterdők kísérik. Az erdőkben él az [[egybibés galagonya]], a [[közönséges kecskerágó]], a [[réti kakukktorm]]a. A madárvilág értékes fészkelő fajai a [[darázsölyv]], a [[holló]], a [[héja]], a [[békászó sas]], az [[örvös légykapó]].
=== fejezzétek már be !!!!!!! ===
ava, gazdag madár-világa miatt [[1997]] óta a Ramsari Egyezményben is szerepel. A vonuló fajok közül előkerült már az [[énekes hattyú]] és a [[füles vöcsök]]. Ritka fészkelőként feltűnik a [[szerecsensirály]]. Zavartalan fészkelőhelyet talált a [[dankasirály]], a [[gulipán]]. Az énekesmadarak közül itt él a [[kékbegy]], a [[barkóscinege]].
| 