A kastély parkját 1801-ben kibővítették, és Lamberg Fülöp utasítására egy szép angolkertet hoztak létre. A kertben, a kastély hátsó homlokzatával szemben, pontosan középen volt egy kút,amely fölé kis barokk épületet emeltek, az úgynevezett kútházikót. A kastélytól a kútig gesztenyefasort telepítettek. [[1803]]-ban két [[Kapucinusok|kapucinus]] szerzetes mester, Frater Guido és Frater SugeriusEugenius átalakítottaa kutat egy vízemelő szerkezettel látta el, amely egy szökőkutat táplált. A szivattyús kútház kastély felőlifelé oldalánnéző oldalára pedig egy, az angolkertekre jellemző látványosságot helyeztek el. A fal íves bemélyedésében egy kis grottát (mesterséges sziklabarlangot) alakítottak ki cseppkőből. A parkcseppkövekből forrásánakkis vizétvízesést vezettékformáztak, beleamelyről a grottavíz vízesésbenegy melyvörösmárványból utánaépült kisdíszmedencébe tavacskábafolyt ömlöttalá. EnnekA vízeséshez a kút vizét szintén a szivattyú szállította. A kastély első udvara ma is őriz emléket ebből az időszakból, mivel az ott elhelyezett vörösmárvány ülőpad valószínűleg az angolkerti díszmedencéhez tartozott. Ez egykori kis vízesés helyén pedig ma ivókút található, mely [[Nagy Benedek]] és [[Korompai Péter]] szobrászművész alkotása. Ugyanebben az évben a kertet [[Angolkert|angolpark]]ká alakították át. A kertet [[1990]]-től a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány gondozza. A kastélyparkot szobrok díszítik, itt található a Zenepavilon, amelyben nyaranta zenei esteket, koncerteket, szabadtéri előadásokat sőt esküvőket is szerveznek. Mellette találhatóáll az ország legnagyobb példányúa [[francia juhar|francia juharfa]]fája, amely a legnagyobb példány Magyarországon. A gyerekek kedvence a halastó, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amibenamelyben egygalambok és pávapártyúkok élélnek.
