Wikipédia

„Caius Suetonius Tranquillus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Inritter (vitalap | szerkesztései)
13 538 szerkesztés
Inritter (vitalap | szerkesztései)
13 538 szerkesztés
46. sor:
==Császáréletrajzok==
 
Suetonius e művét C. Septicius Clarus-nak ajánlja, aki számára egyébként [[Caius Plinius Caecilius Secundus|ifj. Plinius]] is írt ajánlást. Az életrajznak az ókorban nem voltak szilárd műfaji követelményei. F. Leo kutató különbséget tesz az ún. "[[Arisztotelész|peripatetikus]]" és az ún '''"alexandriai" életrajz''' között. Az előbbi kronológiai sorrendben halad, a közélet személyiségeit tárgyalja, és a megformálása művészi. Erre példa [[Plutarkhosz]] Párhuzamos életrajzai. Az utóbbit hellenisztikus-kori alexandriai irodalomtudósok, filológusok fejlesztették ki. Az alexandriai életrajz kategóriák szerint építkezik, stílusa egyszerűbb, és elsősorban irodalmi személyiségekről szól. Suetonius életrajzai is ide tartoznak.
 
A Suetonius által használt '''kategóriák''' kifejezik a római érdeklődés főbb területeit. Rendszere: A császár származása, karrierje, tettei,
jelleme, külső megjelenése, jósjelek, halála. Ezt a sémát az egyes életrajzokban bővíti, illetve variálja, irodalmi szándékának megfelelően.
 
A császáréletrajzok számos '''forrást''' említenek. Példálódzó jelleggel megemlíthető Augustus nyilvános "végrendelete", azaz a ''[[Res gestaeGestae diviDivi Augusti]]'', vagy más néven a ''Monumentum Ancyranum''. Említ még Suetonius számos hivatalos császári levelet is, használta továbbá az általa megörökített személyek, illetve környezetük írásait is, pl. császárok önéletrajzait, barátaikkal váltott magánleveleit is. Mivel egyes életrajzokból feltűnően hiányoznak a levelek, egyes kutatókat ez arra a következtetésre vezetett, hogy ezeknek az életrajzoknak a megírásakor Suetonius már nem volt császári levéltáros.
megörökített személyek, illetve környezetük írásait is, pl. császárok önéletrajzait, barátaikkal váltott magánleveleit is. Mivel egyes
életrajzokból feltűnően hiányoznak a levelek, egyes kutatókat ez arra a következtetésre vezetett, hogy ezeknek az életrajzoknak a megírásakor
Suetonius már nem volt császári levéltáros.
 
[[ImageKép:Res Gestae.jpg|thumb|right|200px|Részlet a ''[[Res Gestae Divi Augusti]]ból''ból]]
 
Korának történetíróit is jól ismeri. Említi az alábbi írók azóta elveszett műveit: [[Tanusius Geminus]], C. Oppius, Lentulus Gaeticulus, Q. Elogius,
Cassius Severus, [[Marcus Cluvius Rufus|Cluvius Rufus]], [[Fabius Rusticus]], [[Aulus Cremutius Cordus|Cremutius Cordus]], Ti. Claudius Balbillus. Idéz [[Caius Plinius Secundus|Idősebb Plinius]], [[Lucius Annaeus Seneca Maior|az idősebb Seneca]], [[Marcus Terentius Varro|Terentius Varro]], [[Cornelius Nepos]] műveiből.
 
'''Stílusa''' nem retorikai[[retorika]]i, hanem inkább az antik tudósok tárgyszerű, száraz, szóhasználatában igénytelen stílusát követi. Igyekszik viszont
világosan írni, ezért gyakoriak nála a görög szakszavak, illetve a szó szerinti idézetek. Az irodalmi hatást inkább az általa előadott kategóriák
elrendezésével igyekszik elérni.<ref>Plutarkhosz időrendben előadott életrajzai hatására az utókor e kategóriákat is kronologikus sorrendben
lévőnek fogja fel. Ezért például a Nero életrajz kategorizálása miatt a későbbi történetírók megkonstruálták az 5 jó nerói év felfogását. Pedig mindössze arról van szó, hogy a kontraszt-hatás kedvéért Suetonius a jó- és a rossztulajdonságokat egymástól szétválasztva, de egymásra vonatkoztatva adja elő. A jótulajdonságokat így hatástalanítják a rosszak. Tévedés tehát azt hinni, hogy kronológiai sorrendben először csak csupa jó, később csak rossz tulajdonságok uralták Nero életét. E téves felfogás kialakulását Németh György mutatja be, a Café Bábelben írt cikkében (adatait lásd a Szakirodalomban).</ref>
 
A császáréletrajzok tükrözik a principátus[[Principatus]] korának jelenségeivel kapcsolatos általános '''római felfogást'''. Suetonius nem megértő a
[[kereszténység|keresztényekkel]] szemben, megérti a csillagjósok kiűzését Rómából, nem értékeli túl nagyra az [[epikureizmus]]t sem. Az életrajzokból kitűnik a római társadalom fokozatos [[hellenizmus|hellenizációja]]: [[Augustus római császár|Augustus]] görög tudósokat vesz maga mellé, [[Tiberius római császár|Tiberius]] hisz az asztrológusoknak, [[Nero római császár|Nero]] körutat tesz [[Görögország történelme|Hellasz]]ban és részt vesz az énekversenyeken és az olümpiai játékokon, Domitianus támogatja a zenét, a retorikát, a könyvtárakat.
társadalom fokozatos hellenizációja: Augustus görög tudósokat vesz maga mellé, Tiberius hisz az asztrológusoknak, Nero körutat tesz Hellaszban és
részt vesz az olümpiai játékokon, Domitianus támogatja a zenét, a retorikát, a könyvtárakat.
 
Principátussal kapcsolatos ideálja a mérsékelt monarchia. Fontos számára a ''concordantia ordinum'' (azaz az egyes társadalmi
rendek, a [[OrdoLovagi equesterrend az ókori Rómában|lovagrend]] és a [[Ordo senatorius|szenátori rend]] összhangjának megőrzése), a példás római magatartás tanúsítása, az ''abstinentia'' és a ''moderatio''
(azaz az erőszaktól való tartózkodás, és az önmérséklet). A jó princeps ezeket valósítja meg élete során. Leginkább Augustus, Vespasianus és
Titus felelnek meg ezeknek az ideáloknak. Legnegatívabb színben Caligula, Nero és Vitellius van feltüntetve.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Caius_Suetonius_Tranquillus”