„Kálnoky László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ismert személynevek helyesírása (Molière) |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
35. sor:
== Költészete ==
A [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] harmadik nemzedékébe tartozott. Első kötetében (''Az árnyak kertje'', 1939) az unalmas kisvárosi élet groteszk képeit mutatta be, valamint a kispolgári berögzöttség és álszentség miatt megvalósíthatatlan nagyobbszerű élet hiányát panaszolta. Költészetét főleg [[Kosztolányi Dezső]] és [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] hatása határozta meg. A ''Lázas csillagon'' (1957) a kényszerű hallgatás éveinek termését foglalja magában. Költészetére, világképére végletes [[pesszimizmus]], a tragikumot [[groteszk]]be fordító látásmód jellemző (''Szanatóriumi elégia'', 1942; ''Jegyzetek a pokolban''; ''A létezés rémségei''). A ''Lángok árnyékában'' (1970) című kötetében a pesszimista világképpel nem szakító, de vele harcolni akaró költő lázadó magatartása nyomul előtérbe. A korábbi líráját jellemző szigorúan kötött forma folyamatosan a szabad vers felé fordult. Ez a folyamat az ''Egy magánzó emlékiratai'' című művében és az azutáni művekben érte el tetőpontját (''Egy hiéna utóélete és más történetek'', 1981; ''Az üvegkalap'', 1982; ''Bálnák a parton'', 1983). Műfordítóként is jelentőset alkotott; versben panaszolta a külföldi költők életkeservét
== Művei ==
52. sor:
* Egy mítosz születése. Téli napló 1982-1983 (napló, 1985)
* ''Hőstettek az ülőkádban. Versek''; Magvető, Bp., 1986
* ''Az áramló időben. Válogatott versek''; Orpheusz, Bp., 1990
* ''Összegyűjtött versek''; Magvető, Bp., 1992
* ''Egy pontosvessző térdkalácsa. Válogatás a költő humoros verseiből''; vál. Kálnoky Lászlóné, utószó Alföldy Jenő; Mágus, Bp., 1996
* ''Kálnoky László válogatott versei''; szerk., utószó Csűrös Miklós; Unikornis, Bp., 1998
* ''Versposta Eszternek, Svédország''; Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Eger, 2004
* ''Kálnoky László összegyűjtött versei''; szöveggond., utószó, jegyz. Ferencz Győző; Osiris, Bp., 2006
== Műfordításai ==
79. sor:
* [[Eugenio Montale]]: A magnólia árnya (1968, [[Lator László]]val)
* ''Virágzó tüzek. Szerelmes versek. Válogatott műfordítások''; Európa, Bp., 1970
* ''Szerenád. Szerelmes versek. Válogatott műfordítások''; Móra, Bp., 1974
* ''e. e. cummings 99 verse''; ford. Kálnoky László, Tandori Dezső, Weöres Sándor; Európa, Bp., 1975
* ''Déltenger. Válogatott műfordítások. A XX. század költőiből''; Móra, Bp., 1978
* ''A lehetséges változatok. Válogatott versfordítások, 1-2.''; Magvető, Bp., 1981
* ''Mázsákat görgetve. Elbeszélő költemények''; Magvető, Bp., 1985
104. sor:
* [http://www.pim.hu/object.D03C9429-424E-4F28-B7C5-2E06C3918DD0.ivy Kálnoky László profilja] a [[Digitális Irodalmi Akadémia]] honlapján
* [http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/kalnoky.htm 100 éves a Nyugat]
* Alföldy Jenő: ''Kálnoky László''; Akadémiai, Bp., 1977
* Alföldy Jenő: ''Kálnoky László öregkori költészete''; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1987
* Csűrös Miklós: ''Pokoljárás és bohóctréfa. Tanulmány Kálnoky Lászlóról''; Magvető, Bp., 1988
* ''Kálnoky László emlékkönyv''; vál. és szerk. Alföldy Jenő, Csűrös Miklós, Parancs János; Budapest XI. kerületi Önkormányzat Kulturális Alap és Média Bizottsága–Őrmezei Közösségi Ház, Bp., 1997
* ''Menekülő szív. Kálnoky László emlékezete''; vál., szerk., összeáll. Alföldy Jenő; Nap, Bp., 2000
* ''„Visszazengtem a világ hangjait”. In memoriam Kálnoky László''; szerk. Cs. Varga István; Hungarovox, Bp., 2013
* Alföldy Jenő: ''Két költő. Tanulmányok Weöres Sándorról és Kálnoky Lászlóról''; Orpheusz, Bp., 2014
* Bozók Ferenc: ''Kísértetek és túlvilági jelenségek Kálnoky László korai verseiben''. In. ''Kortárs'' folyóirat, 2018. június, 76-78. oldal.
| |||