„Az apostolok cselekedetei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nemethyd (vitalap | szerkesztései)
a Egy képet tettem mellé a Wikicommonsból
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Inritter (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
{{lásd|Pál apostol térítőútjai}}
 
== Történetisége ==
Az apostolok cselekedeteinek megbízható a történetisége, ugyanis nagyon sok olyan névvel és eseménnyel találkozunk a profán forrásokban, melyek itt is előfordulnak.
Josephus Flavius említi meg azt a Jakab apostolt, akit Heródes végeztetett ki (Zsidók története. XX. fej. 9), vagy például Suetonius említi azt az éhinséget, melynek alkalmával Claudius császár kiűzi a zsidókat Rómából. Itt ír arról is, hogy egy bizonyos „Chrestos” miatt történt meg ez a kiűzetés (ez a rendelet felbukkan Pálnál is). Az említett helytartók nevei (Antonius Felix, Portius Festus) és hivataluk időpontjai által tudjuk rekonstruálni Pál fogságának valószínű idejét, amit az i. sz. 58-61-es évek közé tehetünk. Tehát nagyon sok kapcsolódási pont van a profán történetírás és Az apostolok cselekedetei között.
 
== A mű ==
 
=== Szerkezete, felépítése ===
A mű szerkezetét, felépítését több tényező alakítja. Rendező elve a misszió, de földrajzi, teológiai és személyi fordulópontok is tagolják. A különböző szakaszokat összegzések zárják.
* Két „főszereplője” Péter és - a mű második, nagyobbik felében - Pál.
* Három meghatározó helyszíne Jeruzsálem, Antiochia és Róma.
 
=== Beszédek ===
Az apostolok cselekedeteiben 24 beszéd található, mely a mű terjedelmének 30%-át teszi ki. Ezekre a kor görög-római írói stílusa hatott, de tetten érhető a zsinagógai beszéd is. Éppen ezért Péter és Pál beszédei nevezhetők keresztény [[midrás]]oknak is. Igehirdető jellegükkel kapcsolatot teremtenek a levelekkel is.
 
=== Forrásai, hagyományai ===
Összeállítása során különböző hagyományokat használhatott a szerző:
* „Antiochiai forrás”
* szóbeli források
* Lukács útinaplója
* egyéb dokumentumok
 
{{Kereszténység2.}}
=== A „mi”-szakaszok ===
Az apostolok cselekedetei sajátos hagyományrétegét képezik a T/1-ben íródott, un. „mi”-szakaszok. Eredetük vitatott. A legelterjedtebb felfogás szerint ezek Lukács naplójegyzetei (esetleg Pál más kísérőjének jegyzetei). Elképzelhető, hogy valamiféle helységnév-lista Pál térítő útjairól, esetleg egy szórványos Pál-regény részei.
==== Térkép ====
{{Pozíciós térkép
30 ⟶ 54 sor:
| képaláírás = Az apostplok cselekedetei fontosabb helyszínei
| igazítás=left
| méret = 800600
| szélességi fok1=37| szélességi ívperc1=59
| hosszúsági fok1=23 | hosszúsági ívperc1=43
154 ⟶ 178 sor:
}}
{{-}}
 
== Történetisége ==
Az apostolok cselekedeteinek megbízható a történetisége, ugyanis nagyon sok olyan névvel és eseménnyel találkozunk a profán forrásokban, melyek itt is előfordulnak.
Josephus Flavius említi meg azt a Jakab apostolt, akit Heródes végeztetett ki (Zsidók története. XX. fej. 9), vagy például Suetonius említi azt az éhinséget, melynek alkalmával Claudius császár kiűzi a zsidókat Rómából. Itt ír arról is, hogy egy bizonyos „Chrestos” miatt történt meg ez a kiűzetés (ez a rendelet felbukkan Pálnál is). Az említett helytartók nevei (Antonius Felix, Portius Festus) és hivataluk időpontjai által tudjuk rekonstruálni Pál fogságának valószínű idejét, amit az i. sz. 58-61-es évek közé tehetünk. Tehát nagyon sok kapcsolódási pont van a profán történetírás és Az apostolok cselekedetei között.
 
== A mű ==
 
=== Szerkezete, felépítése ===
A mű szerkezetét, felépítését több tényező alakítja. Rendező elve a misszió, de földrajzi, teológiai és személyi fordulópontok is tagolják. A különböző szakaszokat összegzések zárják.
* Két „főszereplője” Péter és - a mű második, nagyobbik felében - Pál.
* Három meghatározó helyszíne Jeruzsálem, Antiochia és Róma.
 
=== Beszédek ===
Az apostolok cselekedeteiben 24 beszéd található, mely a mű terjedelmének 30%-át teszi ki. Ezekre a kor görög-római írói stílusa hatott, de tetten érhető a zsinagógai beszéd is. Éppen ezért Péter és Pál beszédei nevezhetők keresztény [[midrás]]oknak is. Igehirdető jellegükkel kapcsolatot teremtenek a levelekkel is.
 
=== Forrásai, hagyományai ===
Összeállítása során különböző hagyományokat használhatott a szerző:
* „Antiochiai forrás”
* szóbeli források
* Lukács útinaplója
* egyéb dokumentumok
 
{{Kereszténység2.}}
=== A „mi”-szakaszok ===
Az apostolok cselekedetei sajátos hagyományrétegét képezik a T/1-ben íródott, un. „mi”-szakaszok. Eredetük vitatott. A legelterjedtebb felfogás szerint ezek Lukács naplójegyzetei (esetleg Pál más kísérőjének jegyzetei). Elképzelhető, hogy valamiféle helységnév-lista Pál térítő útjairól, esetleg egy szórványos Pál-regény részei.
 
== Jegyzetek ==
{{források}}