„Az apostolok cselekedetei” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Egy képet tettem mellé a Wikicommonsból Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
24. sor:
{{lásd|Pál apostol térítőútjai}}
== Történetisége ==▼
Az apostolok cselekedeteinek megbízható a történetisége, ugyanis nagyon sok olyan névvel és eseménnyel találkozunk a profán forrásokban, melyek itt is előfordulnak.▼
Josephus Flavius említi meg azt a Jakab apostolt, akit Heródes végeztetett ki (Zsidók története. XX. fej. 9), vagy például Suetonius említi azt az éhinséget, melynek alkalmával Claudius császár kiűzi a zsidókat Rómából. Itt ír arról is, hogy egy bizonyos „Chrestos” miatt történt meg ez a kiűzetés (ez a rendelet felbukkan Pálnál is). Az említett helytartók nevei (Antonius Felix, Portius Festus) és hivataluk időpontjai által tudjuk rekonstruálni Pál fogságának valószínű idejét, amit az i. sz. 58-61-es évek közé tehetünk. Tehát nagyon sok kapcsolódási pont van a profán történetírás és Az apostolok cselekedetei között.▼
== A mű ==▼
=== Szerkezete, felépítése ===▼
A mű szerkezetét, felépítését több tényező alakítja. Rendező elve a misszió, de földrajzi, teológiai és személyi fordulópontok is tagolják. A különböző szakaszokat összegzések zárják.▼
* Két „főszereplője” Péter és - a mű második, nagyobbik felében - Pál.▼
* Három meghatározó helyszíne Jeruzsálem, Antiochia és Róma.▼
=== Beszédek ===▼
Az apostolok cselekedeteiben 24 beszéd található, mely a mű terjedelmének 30%-át teszi ki. Ezekre a kor görög-római írói stílusa hatott, de tetten érhető a zsinagógai beszéd is. Éppen ezért Péter és Pál beszédei nevezhetők keresztény [[midrás]]oknak is. Igehirdető jellegükkel kapcsolatot teremtenek a levelekkel is.▼
=== Forrásai, hagyományai ===▼
Összeállítása során különböző hagyományokat használhatott a szerző:▼
* „Antiochiai forrás”▼
* szóbeli források▼
* Lukács útinaplója▼
* egyéb dokumentumok▼
{{Kereszténység2.}}▼
=== A „mi”-szakaszok ===▼
Az apostolok cselekedetei sajátos hagyományrétegét képezik a T/1-ben íródott, un. „mi”-szakaszok. Eredetük vitatott. A legelterjedtebb felfogás szerint ezek Lukács naplójegyzetei (esetleg Pál más kísérőjének jegyzetei). Elképzelhető, hogy valamiféle helységnév-lista Pál térítő útjairól, esetleg egy szórványos Pál-regény részei.▼
==== Térkép ====
{{Pozíciós térkép
30 ⟶ 54 sor:
| képaláírás = Az apostplok cselekedetei fontosabb helyszínei
| igazítás=left
| méret =
| szélességi fok1=37| szélességi ívperc1=59
| hosszúsági fok1=23 | hosszúsági ívperc1=43
154 ⟶ 178 sor:
}}
{{-}}
▲== Történetisége ==
▲Az apostolok cselekedeteinek megbízható a történetisége, ugyanis nagyon sok olyan névvel és eseménnyel találkozunk a profán forrásokban, melyek itt is előfordulnak.
▲Josephus Flavius említi meg azt a Jakab apostolt, akit Heródes végeztetett ki (Zsidók története. XX. fej. 9), vagy például Suetonius említi azt az éhinséget, melynek alkalmával Claudius császár kiűzi a zsidókat Rómából. Itt ír arról is, hogy egy bizonyos „Chrestos” miatt történt meg ez a kiűzetés (ez a rendelet felbukkan Pálnál is). Az említett helytartók nevei (Antonius Felix, Portius Festus) és hivataluk időpontjai által tudjuk rekonstruálni Pál fogságának valószínű idejét, amit az i. sz. 58-61-es évek közé tehetünk. Tehát nagyon sok kapcsolódási pont van a profán történetírás és Az apostolok cselekedetei között.
▲== A mű ==
▲=== Szerkezete, felépítése ===
▲A mű szerkezetét, felépítését több tényező alakítja. Rendező elve a misszió, de földrajzi, teológiai és személyi fordulópontok is tagolják. A különböző szakaszokat összegzések zárják.
▲* Két „főszereplője” Péter és - a mű második, nagyobbik felében - Pál.
▲* Három meghatározó helyszíne Jeruzsálem, Antiochia és Róma.
▲=== Beszédek ===
▲Az apostolok cselekedeteiben 24 beszéd található, mely a mű terjedelmének 30%-át teszi ki. Ezekre a kor görög-római írói stílusa hatott, de tetten érhető a zsinagógai beszéd is. Éppen ezért Péter és Pál beszédei nevezhetők keresztény [[midrás]]oknak is. Igehirdető jellegükkel kapcsolatot teremtenek a levelekkel is.
▲=== Forrásai, hagyományai ===
▲Összeállítása során különböző hagyományokat használhatott a szerző:
▲* „Antiochiai forrás”
▲* szóbeli források
▲* Lukács útinaplója
▲* egyéb dokumentumok
▲{{Kereszténység2.}}
▲=== A „mi”-szakaszok ===
▲Az apostolok cselekedetei sajátos hagyományrétegét képezik a T/1-ben íródott, un. „mi”-szakaszok. Eredetük vitatott. A legelterjedtebb felfogás szerint ezek Lukács naplójegyzetei (esetleg Pál más kísérőjének jegyzetei). Elképzelhető, hogy valamiféle helységnév-lista Pál térítő útjairól, esetleg egy szórványos Pál-regény részei.
== Jegyzetek ==
{{források}}
|