„Magna Carta Libertatum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
11. sor:
A központosító intézkedések közül kiemelkednek a többszörösükre növelt, illetve új adók, a király által a bárók megkerülésére létrehozott kincstári intézmény (wardrobe), valamint a király törekvése, hogy saját jelöltjét ültesse a canterburyi érsek székébe. Ez utóbbi nem járt sikerrel, mivel a pápa kiátkozta Angliát, amit csak azzal lehetett feloldani, hogy I. János a pápa hűbéresévé nyilvánította magát és elfogadta [[Stephen Langton]]t canterburyi érseknek.
 
Ezek az események megterhelték az angol társadalmat, és a feszültség bárói lázadásban nyilvánult meg. A különböző bárói csoportok átmenetileg kiegyeztek egymással a királyi hatalommal szemben és arra hivatkozva, hogy az uralkodó megszegte hűbéri esküjét a király iránti hűbéri kötelezettségeiket és esküjüket semmisnek nyilvánították (''(diffidatio)''). A bárói mozgalomhoz csatlakozott a polgárság is. A mozgalom nyomására az uralkodó kibocsátotta a Magna Cartát 1215. június 15-én a Windsor melletti ''Runnymede'' mezején.
 
== A Carta rendelkezései ==